KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Queen és Slim

Teszár Dávid

Queen and Slim – amerikai, 2019. Rendezte: Melina Matsoukas. Írta: Lena Waithe. Kép: Tat Radcliffe. Zene: Devonté Hynes. Szereplők: Daniel Kaluuya (Slim), Jodie Turner-Smith (Queen), Bokeem Woodbine (Earl), Chloe Sevigny (Carrie), Flea (Johnny). Gyártó: 3BlakDot / Bron Creative. Forgalmazó: TVGO. Feliratos. 132 perc.

 

A kortárs filmszakmában egyetlen nevet lehet csak megemlíteni az ismert afro-amerikai filmrendezőnők között (Ava DuVernay, lásd Selma): ebbe a ligába igyekszik betörni a félig görög, félig afro-amerikai Melina Matsoukas, aki videoklipes munkásságával két Grammy-díjat is elnyert, és a legismertebb amerikai hip-hop és r&b sztárokkal dolgozott együtt Beyoncétól Rihannán át Ne-Yo-ig. Debütáló nagyjátékfilmje, a Queen & Slim egy szerénységgel nem vádolható, fekete Bonnie és Clyde-variáns, amelyben egy Tinder-randit követően rosszul sül el egy rendőri igazoltatás, és a címszereplő férfi (Slim) önvédelemből lelövi a rendőrt. A játékidő tizenkettedik percétől kezdve tehát a hatóságok előli menekülés lesz a téma, de nem akciófilmbe illő üldözésekkel, hanem ráérős epizódokkal és hűséges, támogató mellékszereplőkkel tarkítva.

A klipesztétikát markánsan képviselő, izmos soundtrack-kel megtámogatott mozi felemás eredménnyel házasít össze egy intenzív románcot és egy harcos társadalompolitikai állásfoglalást (rendőri diszkrimináció az afro-amerikaiakkal szemben): az előbbi a színészpárosnak (Daniel Kaluuya, Jodie Turner-Smith) köszönhetően jól működik, az utóbbi a didaktikus, többszörösen sulykolt jellege miatt már kevésbé. A Queen & Slim stílusával, zenehasználatával és a tragikus végzet elkerülhetetlenségének érzetével egy másik amerikai filmklasszikust (Szelíd motorosok) is megidéz, rock’n’roll helyett hip-hopra, fehér helyett fekete célközönségre hangszerelve. Matsoukas részletmegoldásaiban figyelemreméltó alkotása menekülő szerelmesek helyett egy olyan ellenkulturális ikonná nemesedő párról mesél, akik menekülés közben lettek szerelmesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14590