KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fekete maszk

Benke Attila

Hak hap – hongkongi–amerikai, 1996. Rendezte: Daniel Lee. Szereplők: Jet Li, Lau Ching-wan, Karen Mok. Forgalmazó: Independent. 98 perc.

 

Bizonyos értelemben a nyolcvanas-kilencvenes évek hongkongi akciófilmjei (A bérgyilkos, School on Fire, Fogy az idő) mind szuperhősfilmek, hiszen hőseik akrobatikus vetődésekkel, akár több métert repülve számolnak le ellenfeleikkel. Az azonos című 1992-es kínai képregény alapján az „ázsiai Steven Spielberg”, Tsui Hark produceri felügyelete mellett készült Fekete maszk viszont a szó szoros értelmében szuperhősfilm. Hőse, Tsui Chik az agyi műtétek révén fájdalommentes halálosztókká változtatott 701-es alakulat tagja volt. Ám a gyilkolásra kondicionált kommandósok fellázadtak uraik ellen, és bosszúhadjáratot indítottak, amiből Tsui kivonta magát. Az évek óta békés életet élő exkatona azonban ismét ölt maszkot, hogy leszámoljon a színen újra feltűnő egykori társaival, egyúttal múltjával is.

A Fekete maszk még Roland Emmerich hasonló témájú Tökéletes katonájánál is nagyobb mértékben leegyszerűsíti történetét és karaktereit. Bár az alkotók megpróbáltak a 701-eseket vezető antagonista szájába adni társadalomkritikus monológokat, ezek inkább csak a Szárnyas fejvadász replikáns ideológiájának paródiái. Hark ezúttal is az akciókra helyezte a hangsúlyt, amelyek hasonlóan parádésak, mint a hongkongi beretta-szimfóniákban, ráadásul a fájdalmat nem érző szuperkatonák miatt az alkotóknak még több lehetősége volt elrugaszkodni a valóság talajáról (például az egyik 701-es akció közben gond nélkül válik meg a kezétől). Az akciók minőségét rontják a kilencvenes évek nem jól öregedett speciális effektusai (CGI-robbanások és lézersugarak), az akciójeleneteket szétszabdaló, túl sűrű vágások és a hongkongi filmek kötelező komikus elemei (például a címszereplő hős CD-lemezekkel öl). Viszont a végső, látványos, kegyetlen és szikár pusztakezes leszámolása a hongkongi akciófilmek méltó darabjává avatja a Fekete maszkot.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14288