KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Beszélgetés Miklós Ádámmal

Sorsok és értékek

Teszár Dávid

Portréfilm egy egyedülálló külföldi művészről, akinek a munkássága ezer szállal kapcsolódik a magyar kultúrához.

 

Miklós Ádám az első magyar rendező, akinek az alkotását megvásárolta a Netflix: a tibeti buddhista szerzetesnőkről szóló Dolma lányai (2013) nagy sikernek bizonyult az Egyesült Államokban, és hasonlóképp kedvező fogadtatásban részesült a tibeti gyógyászatot bemutató Menla hagyatéka (2016) is. Legfrissebb munkája, A magyar nóta belga mestere egy rendhagyó emberi sors krónikája: egy olyan életvidám, vak hegedűművész portréja (Tcha Limberger), aki a magyar cigányzene kedvéért még a nyelvünket is tökéletesen elsajátította.

 

Hogyan lett belőled dokumentumfilm-rendező?
Eredetileg író szerettem volna lenni. Egy véletlen folytán fedeztem fel a filmet, még középiskolásként az egyik nyáron hülyéskedtem a haverjaimmal, csináltunk egy amatőr munkát, ezek után kezdett el érdekelni a filmezés. Amikor a skót St. Andrews Egyetem filmszakán tanultam, akkor már tudtam, hogy én egyszer ennek a gyakorlati oldalával szeretnék foglalkozni, de a dokumentumfilm nem kifejezetten érdekelt. Az egyetemen vezettem egy filmes szakkört, ahol kéthetente kellett készíteni egy rövidfilmet. Harmadéves egyetemistaként jött egy megkeresés, hogy lenne lehetőség Tibetben forgatni, végül is ebből lett a Dolma lányai, ami nagyon nagy ugrást jelentett a korábbi, maximum kétperces kisfilmjeimhez képest, de szerencsére jól sikerült. A legtöbb nagy amerikai egyetem egyébként tart belőle kópiát, mert egy olyan speciális témáról szól, amelyről korábban még nem készült dokumentumfilm. Az egyik stábtagot nagyon érdekelte a tibeti orvoslás, rajta keresztül lett meg a Menla hagyatéka témája.

A hagyomány- és értékőrzés jegyében áll A magyar nóta belga mestere is, bár ezzel az alkotással már magyar vizekre eveztél. Hogy találtál rá erre a különleges zenészre?
Véletlenszerűen kaptam hozzá egy ajánlást a Dolma lányai után, és aztán találkoztam vele személyesen Brüsszelben. Engem a pozitív emberi történetek érdekelnek, amelyek értéket közvetítenek, és ezt az ő karakterében teljes mértékben megtaláltam. Limberger türelmes, nyitott más emberekre és kultúrákra, az egész lénye ezt közvetíti. Isteni szerencse, hogy rátaláltam.

Limberger egyébként más zenei stílusnak is a mestere?
Róla egy ennél bővebb filmet is lehetne csinálni, bár a személyes érintettség okán (a volt felesége magyar) kitüntetett figyelmet szentel a magyar zenének. Emellett ugyanilyen magas fokon űzi a görög zenét, a gypsy jazzt és a flamencót is.

Mi történt a főszereplővel a forgatás óta?
Azóta született még egy gyermeke a filmben is látható zenész hölgytől. Kár, hogy ez már nem kerülhetett bele a végső verzióba.

A filmedet júniusban bemutatták a Duna Worldön és az M5 csatornán is. Várható-e, hogy más formában is elérhető lesz a nézőknek?
Most épp a nemzetközi fesztiválkörön dolgozunk nagy erőkkel. Az egyik magyar forgalmazó felvetette, hogy lehetne néhány vetítést tartani Budapesten, ez jelenleg szervezés alatt áll. Megmutatjuk az HBO Go-nak is, hátha megtetszik nekik. Természetesen az a célunk, hogy minél több emberhez eljusson a film.

Vannak játékfilmes ambícióid?
Az a szerencsém, hogy az előző munkámhoz hasonlóan A magyar nóta belga mesterének is nagyjátékfilmes producere van, így volt már lehetőségem belelátni egy játékfilmes forgatásba. Régóta érdekel a játékfilm, de emellett nem szeretném elhagyni a dokumentumfilmes formát. Van egy rövidfilmes forgatókönyvem, annak az elkészülte után szóba jöhet majd egy potenciális nagyjátékfilm.

 

A magyar nóta belga mestere – magyar dokumentumfilm, 2019. Rendezte: Miklós Ádám.  Írta: Yvonne Bauer és Miklós Ádám. Kép: Miklós Ádám. Hangmérnök: Császár Gábor. Szereplők: Tcha Limberger, Vivi Limberger, Fapy Lafertin, Coen De Cauter, Liana Gourdija. Producer: Ferenczy Gábor, Muhi András. Gyártó:Focusfox.  Támogató. NMHH Média Mecenatúra Program / MTVA. A Duna World bemutatója. 55 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 32-33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14210