KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A jogdoktor

Benke Attila

Roman J. Israel, Esq. – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Dan Gilroy. Szereplők: Denzel Washington, Colin Farrell, Carmen Ejogo. Forgalmazó: Sony. 122 perc.

 

Ügyvédekről és jogi procedúrákról filmet készíteni nem feltétlenül hálás feladat, hiszen a tárgyalás sem mindig látványos, de a pert megelőző anyaggyűjtés végképp nem fotogén folyamat. Hogy mozgóképen is szinte tapintható legyen a drámai feszültség, ahhoz érdekes karakterek vagy izgalmas ügyek kellenek, mint az aktuális, mindenkit érdeklő társadalmi problémákra reflektáló 12 dühös ember, a Ne bántsátok a feketerigót!, a Legbelső félelem, a hazai dokumentumfilm, az Ítélet Magyarországon vagy a tavalyelőtti HBO-minisorozat, az Aznap éjjel esetében. A remek neonoir, az Éjjeli féreg aljas riporterhőse után Dan Gilroy is egy különc ügyvédfigurával foglalkozott a Golden Globe-ra és Oscarra jelölt A jogdoktorban, mely színvonalában ugyan kissé elmarad az előző filmtől, de számos okból – mindenekelőtt a főszereplője miatt – ez is izgalmas alkotás.

A jogdoktor hőse az idősödő idealista ügyvéd, egykori polgárjogi aktivista, Roman J. Israel, aki Los Angelesben dolgozik egy kis cégnél partnerével, Williammel. Miután a gyakorlatias William meghal, a teoretikus beállítottságú Roman képtelen tovább vinni a vállalkozást, új munkát kell találnia. A karrierista George ajánlatot is tesz neki, azonban ahhoz, hogy helyt álljon nagyobb és népszerűbb munkahelyén, Romannek le kell számolnia romantikus eszméivel. A betagozódáshoz vezető út azonban fájdalmas az elvhű férfi számára, ezért több súlyos hibát is elkövet, melyek megpecsételik sorsát.

Dan Gilroy új filmje a Denzel Washington által remekül eljátszott főhős izgalmas belső konfliktusai miatt érdemel figyelmet. A jogdoktor nemcsak a tudomány és a gyakorlat közti feszültséget mutatja be hitelesen, hanem a társadalmi–politikai rendszer reformjának problémáira is ráirányítja a figyelmet a címszereplő és Maya, az önkéntes polgárjogi aktivista kapcsolatán keresztül. Roman tökéletes ellentéte az Éjjeli féreg gumigerincű antihősének, minthogy makacsul kitart elvei mellett, melyek szerint a világ jobbá tehető a jogtudomány elitista dogmáival. Azonban a férfi ezzel a rögeszmés konzervativizmusával egyfelől elijeszti magától a lázadó fiatalokat, másfelől bajba sodorja vele ügyfeleit is. Jóllehet, amennyiben Roman feladja nézeteit, elveszíti egyéniségét, nem tud többé tükörbe nézni. Ezt a dilemmát remekül ábrázolja Dan Gilroy, így sajnálatos, hogy a film utolsó harmadában nem tud mit kezdeni a karakter addig megtett útjával, a lezárás hirtelen és hiteltelen. Ettől persze még A jogdoktor többet érdemel, mint az elmarasztaló külföldi kritikákból kitetszik, mivel hibái ellenére a kortárs drámának álcázott propagandafilmekhez képest komplex mű, nem egyszerűsíti le tárgyalt problémáit a manapság egyre kínosabb politikai korrektség jegyében.

Extrák: Kisfilm Denzel Washington és Colin Farrell karakteréről, kimaradt jelenetek, werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13724