KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)

Gelencsér Gábor

Körhinta, 1955. Szereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre, Szirtes Ádám. 90 perc.

Hannibál tanár úr, 1956. Szereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Greguss Zoltán. 88 perc.

Édes Anna, 1958. Szereplők: Törőcsik Mari, Mezey Mária, Fülöp Zsigmond. 84 perc.

Két félidő a pokolban, 1961. Szereplők: Sinkovits Imre, Garas Dezső, Márkus László. 120 perc.

Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság.

 

Fábri Zoltán születésének centenáriumára méltó módon jelent meg filmjei gyűjteményes kiadásának első doboza. A négy filmet, egy extra lemezt és kísérőfüzetet tartalmazó kiadvány külső megjelenésében is szép, a füzet informatív, az extra tartalom sokszínű (ráadásul minden angolul is elérhető, így a vállalkozás a nemzetközi piacon is versenyképes), a legszebbek azonban a digitálisan restaurált képpel és hanggal közreadott filmek. Nem túlzás azt állítani, hogy újranézésükkor olyan érzésünk lehet, mintha a bemutatón ülnénk egy premiermoziban. Pedig igen régi, hatvan év körüli művekről van szó. Hogy mit sem avultak, az a gondos restaurálás mellett Fábrinak köszönhető: első, s talán legjelentősebb, de biztosan legegységesebb stíluskorszakának legmaradandóbb filmjei kerültek a válogatásba, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna és a Két félidő a pokolban. Az 1955 és 1961 közötti igen intenzív pályaszakaszból így csak a rendezőre kevéssé jellemző vígjátéki kitérő, a Bolond április, valamint a korai stílushoz kapcsolódó, ám az akkori filmek értékétől elmaradó Dúvad hiányzik a reprezentatív összeállításból. A Két félidő…-t követő Nappali sötétséggel pedig már új korszak kezdődik a magyar film történetében és Fábri életművében egyaránt.

A négy film közül az első három különös erővel képviseli Fábri művészetének szerzői kézjegyét, az expresszionista stílust. A Két félidő… már visszafogottabb, s ezáltal modernebb fogalmazásmódot mutat, noha ebben is erősek a fény-árnyék kontrasztok, sokszor váratlanok a nézőpontok, dinamikusak a plánváltások. S ennek a filmnek annyiban is sajátos a helyzete, hogy nem irodalmi mű nyomán készült – egyetlenként Fábri jelentősnek tekinthető munkáinak sorában. Az viszont mind a négy filmet – és az életmű valamennyi darabját – összekapcsolja, hogy bennük a rendező alaptémájáról, a hatalomnak, a történelemnek kiszolgáltatott kisember drámájáról mesél. Megtekintésükkor mégsem az egyébként fontos – és máig aktuális – jelentésre figyelünk elsősorban, hanem különös módon az ismerős képekre, amelyek miatt felejthetetlenek ezek a filmek: a körhinta és a lakodalmi tánc szédületére, az amfiteátrumi nyomasztó magányra, Anna lázálmára, a sivár focipályára. Egy rendezői életműben a gondolatiság mellett legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – bizonyos képek, beállítások, jelenetek emlékezetünkbe égett nyoma, akár jelentésük, kontextusuk nélkül, mintegy emblémájaként az alkotói látásmódnak. S ilyenekből e négy filmben jónéhány akad. Mindezek most újra megerősödhetnek bennünk ­– a filmek első nézőiben pedig, mert hogy a kiadványnak köszönhetően remélhetőleg számosan akadnak ilyenek is, felejthetetlen emlék(kép)ként születhetnek újjá.

Külön bekezdést igényel az extralemez gazdag tartalma. A próbafelvételek nemcsak „filológiai” érdekességet nyújtanak, hanem felhívják a figyelmet a színészi tehetségen túl a rendező szereposztói éleslátására is. A két korabeli híradó lakonikusan, ám annál sokat mondóbban írja le a filmek készítési körülményeit: 1955 újra az ötvenes évek elejét idéző bornírt politikai hangulatát, illetve az 1956-os forradalom előhangját. Az újonnan forgatott anyagok riportalanyai pedig a restaurálás műhelytitkai mellett a mozi iránti szeretetükről és tiszteletükről is vallanak. Legalább annyira jó nézni és hallgatni őket, mint a régi magyar filmeket.

Extrák: Körhinta próbafelvételek, Békekölcsön (Magyar Filmhíradó, 1955/39/6), Hannibál tanár úr próbafelvételek, Hannibál tanár úr előzetes, Rajk László és társai temetése (Magyar Filmhíradó, 1956/41/9), Édes Anna próbafelvételek, A Filmarchívum és a Filmlabor kulisszái mögött (Körhinta restaurálás), „Repülünk, Mari!” – Szabó István Fábri Zoltánról, Hősök voltak – Csukás Sándor operatőr Fábri Zoltánról és Szécsényi Ferencről, A szabadság léggömbjei (kísérőfüzet, összeállította: Fazekas Eszter).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13509