KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Paranoia thriller

Amerikai bérgyilkos

B-gyilkos

Sepsi László

A Jobb, ha hallgatsz keserű CIA-kritikája a múlté.

 

Ahol az amerikai titkosszolgálatról való beszéd domináns formái a paranoia és a túlkapásokat érintő kritika, egy eredményes hős vászonra vitele szükségképpen retrográd vállalkozásnak tűnik. A Vince Flynn regénysorozatának első kötete alapján készült Amerikai bérgyilkos mégis ragaszkodik a minden különösebb nehézség nélkül CIA-propagandának tekinthető szüzséhez. Hőse egy terrortámadásban elveszíti frissen eljegyzett feleségét – a jelenet nyíltan felidézi a 2015-ös tunéziai mészárlást, és ezzel messze Michael Cuesta filmjének legjobb képsora –, bosszút esküszik, ám még mielőtt megölethetné magát az egyik felszámolni kívánt terrorista sejttel, a mindent látó és mindig figyelő CIA megmenti és beszervezi. Az Amerikai bérgyilkosban kevés nyoma akad olyasfajta ambivalenciának, amely a közelmúlt kémthrillereit jellemezte, így némi paranoiával akár arra is következtethetnénk, hogy az ezredfordulón remek független drámákkal (L.I.E., Tizenkettő) indult, de mára tévés bérrendezővé laposodott Cuesta egy háttéralku révén így teszi jóvá Jobb, ha hallgatsz című előző filmjének keserű CIA-kritikáját. Amikor már James Bondot és Amerika kapitányt is maguk alá temetik a kulisszák mögötti konspirációk, a kölyökkutyaképű szuperügynök célirányos – és az erős, megbízható titkosszolgálat által folyamatosan támogatott – ténykedése legjobb esetben is csak valamiféle nosztalgikus paródiaként nézhető, ahol a kiképzőtisztek kemények, de igazságosak, a terroristákat messziről ki lehet szúrni, mert arabok, a nők pedig leginkább arra jók, hogy tragikus halált halva motiválják az alfahímeket. A kétértelműség teljes hiányának hála az Amerikai bérgyilkos kémfilmként érdektelen, akciómoziként viszont túlságosan elnyújtott és körülményes, amin csak az szépít valamelyest, hogy a finálé kevéssé elterjedt módját mutatja be a szokás szerint időzítővel ellátott plutóniumbomba hatástalanításának. A terepen dolgozó profi gyilkosok közt Cuesta hőse végül nem az Amerikai mesterlövész, hanem az Amerikai nindzsa leszármazottjának bizonyul.

 

AMERIKAI BÉRGYILKOS (American Assassin) – amerikai, 2017. Rendező: Michael Cuesta. Írta: Vince Flynn, Edward Zwick. Kép: Enríque Chediak. Zene: Steven Price. Szereplők: Dylan O’Brien (Mitch Rapp), Michael Keaton (Stan Hurley), Sanaa Lathan (Irene Kennedy), Taylor Kitsch (Ghost). Gyártó: CBS Films. Forgalmazó: Freeman Film. Feliratos. 111 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 13-14. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13366