KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mielőtt megismertelek

Alföldi Nóra

Me Before You – amerikai, 2016. Rendezte: Thea Sharrock. Írta: Jojo Moyes saját regénye alapján. Kép: Remi Adefarasin. Zene: Craig Armstrong. Szereplők: Emilia Clarke (Louisa), Sam Claflin (William), Jenna Coleman (Katrina), Charles Dance (Steven), Vanessa Kirby (Alicia). Gyártó: MGM / New Line Cinema. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 110 perc.

 

Hollywood egyik régi aranyszabálya, hogy célszerű minden sztorit többször is elmesélni, nehogy a néző megfeledkezzen bizonyos örök tanulságokról. Így az sem árt, ha minden felcseperedő lánygeneráció tisztában van azzal a ténnyel, hogy a női lélek kizárólag Hamupipőke-narratívában képes jellemfejlődni. A kontextus lehet romantikus vámpír-történet (lásd Twilight-széria), BDSM-melodráma (Szürke 50 árnyalata-széria), vagy esetleg eutanázia-moratórium. Utóbbival próbálkozik a Mielőtt megismertelek, melyben csupán annyi a csavar, hogy a szőrösszívű, gazdag, kékvér fiú magatehetetlensége egészen direkt, hiszen egy sajnálatos baleset miatt tolószékhez kötött. Az ápolónői feladatok ellátásával megbízott Hamupipőke pedig pont olyan, amilyennek lennie kell: kedves, életvidám, és mivel jóval egyszerűbb közegből jön, mint eleinte mogorva hercege, helyén van az esze, sőt még csinos cipői is vannak, amelyeken át bepillanthatunk színes lelkébe. A képlet a szokásos: az ellentétek vonzzák egymást, az ellenérdekek hamar materializálódnak, a feladat pedig a kemény férfiszív megpuhítása és nyers és csapongó női jellem kivasalása.

Jojo Moyes írónő szép sikerű puhafedelesének banalitása, ha nem is válik a film javára, mindenképpen segít, hogy a mű több fronton is harcot nyerjen. A langyos klisék mentén az alkotóknak sikerül egy meglehetősen kényes morális témát könnyfacsaró vadromantikába burkolniuk, mi több még az is a mű nívóját szolgálja, hogy rendezőnője Thea Sharrock színházi közegből jön – jót tesz az anyagnak a kétdimenziós látványvilág és a finom eszköztelenség. Nem lehet azonban elmenni a tény mellett, hogy a film minden egyes eleme a célt szolgál, hogy a főhősnőt megformáló Trónok harcából szakajtott Emilia Clarke egeket verdeső cukiság-faktora kidomborodjon. Gól: ennél több nem is kell egy jó péntek esti barátnős szipogáshoz, a filmnek tuti helye van bézs-tapétás leányszobákban rendezett pizsama-bulik fő attrakciói közt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12814