KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pán

Varró Attila

Pan – brit-amerikai, 2015. Rendezte: Joe Wright. Írta: Jason Fuchs. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Levi Miller (Peter), Garrett Hedlund (Hook), Hugh Jackman (Feketeszakáll), Rooney Mara (Tigrisliliom). Gyártó: Warner Bros / MPC. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 111 perc.

 

Bő százéves színpadi és filmes pályafutása során Barrie örökzöld Peter és Wendy-je mindig is elkeseredett küzdelem frontját jelentette női és férfi flying-of-age között, a különféle feldolgozások és átiratok hangsúlya hol Wendy kiröppenésére helyeződött a családi fészekből egyoldalú szerelemmel egy éretlen, önimádó kamasz iránt (a klasszikus Disney-opusztól a Laura’s Toy pornóján át a Várva várt nagy kalandig), hol Péter ambivalens viszonyára az örökifjúsággal (lásd a Hook-mesét vagy a Lost Boys-féle vámpírverziót). Az idei prequel az előbbi olvasat konfliktusait ötvözi az utóbbi férfiközpontúságával: az árvaházi Peter kalandjai az önálló élet első szárnycsapásairól szólnak, amelyeket ezúttal az Elveszett Anya iránti vágyakozás motivál, valamint az ifjú Hook kapitánnyal szövődő barátság és a Feketeszakáll zsarnoki apafigurája elleni szabadságharc egészít ki.

Wright idei adaptációja újfent látványos posztmodern átirat, ám ezúttal vérbeli fiús fantasy-zsánerkoktél pereg a vásznon, steampunk légicsatákkal és mesebeli kalózakciókkal. Híven a hagyományhoz Sohaországa egyszerre kínál hamisítatlan szórakoztatóipari élvezetet és annak egyfajta önreflexióját, míg azonban elődei egy teljes médiumot használtak tömegfilm-analógiának (a Disney-mesekönyvtől a Várva várt nagy kaland színházi világán át a Lost Boys vidámparkjáig), addig Wright szokatlan módon egy szerzői univerzumot választ, midőn (a Pán-témához erősen vonzódó) Spielberg imádott árvagyermek-alakját ellátja az A.I. anyakeresésével és a Hook szárnypróbálgatásával (ahol a mesékbe vetett hit vezet a repüléshez), majd egy Indiana Jones-klón oldalán végigviszi a tetralógia kaland-helyszínein a Végzet Temploma gyermekbányájától a Kristálykoponya kardvívós hajszáján át a Frigyláda barlangi bosszúfináléjáig, megfejelve pár Cápa-krokodillal és Jurassic Sohamadárral. Tekintve, hogy a Pán-szériának előbb-utóbb el kell jutnia az alapműhöz, melyben Péter immár fejlődésképtelen rabja mesevilágának, amit Indy-Hook diktátora terrorizál, Wright főhajtása a mester előtt enyhén szólva kétes értékű bókot jelent.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12481