KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Halálos szerelem

Kránicz Bence

The Necessary Death of Charlie Countryman – amerikai, 2013. Rendezte: Fredrik Bond. Szereplők: Shia LaBeouf, Evan Rachel Wood, Mads Mikkelsen. Forgalmazó: MediaPro. 108 perc.

 

Elátkozott, botrányokkal tarkított forgatásokból nem egyet tudnánk felidézni, de a balszerencse sújtotta filmtervek java részére nem kultstátusz, hanem a feledés homálya vár: minden Apokalipszis, mostra tucatnyi Halálos szerelem jut. Fredrik Bond bemutatkozó rendezése körül egyre csak szaporodtak a rossz előjelek, a megfelelő kelet-európai helyszín utáni elhúzódó kereséstől a női főszereplő cenzúra miatti felháborodásáig (az erőszakszekvenciák maradhattak, de az orális szexben részesülő hősnő látványa sok volt a producereknek), nem is beszélve Shia LaBeouf művészi programjáról. A hírek szerint ugyanis a fiatal sztár a method acting jegyében nem ritkán kábítószerek hatása alatt állt a kamerák elé, a rendszeres fürdéstől viszont tartózkodott. A többször elhalasztott premier után hat napig műsoron tartott, néhány ezer dolláros bevétellel leszereplő film eredeti címe, a Charlie Countryman szükségszerű halála így a fogadtatás szempontjából önbeteljesítő jóslattá vált, pedig a végeredmény egyáltalán nem érdektelen munka.

Az édesanyját gyászoló Charlie Bukarestbe utazik, hogy megtalálja önmagát, a véletlenek összjátéka révén azonban egy gengszter nőjével kerül közelebbi kapcsolatba – innentől a csellengés helyett arra koncentrál, hogy mentse az irháját. A magának való, kiábrándult fiú nevelődési történetének nem tesz jót, hogy a rendező a játékidő előrehaladtával megfeledkezik a nyitány ígéretes, a főhős belső világát is megelevenítő közelítésmódjáról, mindinkább a thriller-lecke felmondásába fektetve az energiáit. Bond atmoszférateremtő készségét dicséri ugyanakkor a bukaresti kolorlokál ihletett, érzéki ábrázolása, és LaBeouf igyekezete is elismerésre méltó: a sebezhető, szerelemre éhes Charlie-t emésztő lázas izzás megmutatása valódi színészi tehetségről árulkodik.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11888