KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hírnök

Sepsi László

The Messengers – amerikai, 2005. Rendezte: Danny Pang, Oxide Pang Chun. Szereplők: Kristen Stewarttal, Dylan McDermott, Penelope Ann Miller. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 103 perc.

Túlzás volna azt állítani, hogy a Pang-fivérek alsó-hollywoodi kiruccanásából sikertörténet kerekedett. Az itthon főképp A szem és folytatása révén ismerté vált hongkongi rendezőpáros 2008-as önremake-je, a Veszélyes Bangkok Nicolas Cage amúgy is hullámvölgyekkel teli karrierjének egyik mélypontja lett, amihez képest az egy évvel korábban forgatott Hírnök egészen decens munka. A mérsékelt költségvetésű kísértetsztorival a Pang-ikrek nem merészkedtek messze pályájuk forrásvidékétől, csupán beillesztették a hozott anyagot egy minden ízében amerikai történetbe. Az alig néhány karaktert mozgató Hírnök – főszerepben a meglehetőst korlátozott színészi eszköztárral rendelkező Kristen Stewarttal és az American Horror Story első évadjában a mostanihoz hasonló szerepkörben feltűnt Dylan McDermott-tal – a hetvenes évek fordulójának elátkozott épületek köré felhúzott telehorrorjait idézi (lásd például Spielberg Valami gonosz című korai rendezését), pusztán az öt percre jutó direkt ijesztgetések megnövekedett száma jelzi, hogy azóta eltelt négy évtized. Autentikus és erős atmoszférával bíró vidéken járunk valahol Észak-Dakotában, egy napraforgómező közepén álló lepusztult farmon, ahová az új tulajok egy családmentő vállalkozás keretében költöztek a nagyvárosból. Még mielőtt a megszokott csapásirányok mentén kikerekedhetne a történet, hogy a rosszindulatú varjak, a rothadó jelenések és az üres kassza nyomán megroppant családfő vasvillával rakjon takaros halmot véreiből, a férfikarakterek megduplázásával a Hírnök csavar egyet a betonbiztos sémán, az Amityville receptjéről átváltva a távol-keleti rémfilmek a túlvilág lakóit korántsem egyértelműen negatív színben ábrázoló felfogására. Ez a finom hangsúlyeltolódás és a hangulatos képi világ megtekintésre érdemes, de még így is kevés meglepetéssel szolgáló produkcióvá teszik a Hírnököt.

Extrák: előzetes és werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11235