KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az erdő foglyai

Géczi Zoltán

Henjel gwa Geuretel – dél-koreai, 2007. Rendezte: Pil-Sung Yim. Szereplők: Jeong-myeong Cheon, Young-nam Jang. Forgalmazó: Cinetel. 117 perc. 

A hollywoodi filmipar növekvő elszántsággal fosztogatja a nyugati mesetárat, Az erdő foglyait azonban a nézők szerencséjére másféle tőről metszették. A producervezérelt, az aktuális divatoknak megfelelni kívánó amerikai adaptációktól eltérően Pil-Sung Yim ízig-vérig szerzői filmet forgatott, amely nem csupán kizsákmányolja a klasszikusok mesefiguráit (lásd például A lány és a farkast) és dramaturgiai motívumait, hanem az ázsiai kísértethistóriák elemei mellett eredeti ötleteket is felvonultat. A dél-koreai író–rendező több Grimm-mese elemeit is felhasználta (a koreai cím – Jancsi és Juliska – inkább tekinthető laza hivatkozásnak, mintsem szorosan vett definíciónak), de új keretet fogalmazott meg, és kortárs környezetbe helyezte a szövevényes cselekményt. Szívderítő módon a film esztétikájára éppolyan gondot fordítottak, mint a narratívára: az erdő mélyén rejtőző meseház álommunka volt a díszlettervező számára, a kosztümök nemkülönben kidolgozottak.

Az erdő foglyai explicit módon, de az amerikai mainstream közhelykatalógusától jócskán elrugaszkodva jeleníti meg a Grimm-meséket átszövő horrort: a bizarr és szürreális képek feszültségét színes sütik és pajkos játéktündérek ellenpontozzák, a rémmese látványvilágát gondosan megkomponált képek és szokatlan objektívhasználat határozza meg. Sajnos a párbeszédekre ráfért volna egy forgatókönyvdoktor, a dialógusok lehetnének valamelyest élettelibbek, miként a 117 perces játékidő is hosszabb kicsit az optimálisnál, tíz-tizenöt perccel érdemes lett volna megkurtítani. Ezzel együtt Pil-Sung Yim filmje nagyságrendekkel komolyabb és üdítőbb mesefilm, mint a klasszikus történetek divatosra fazonírozott amerikai változatai; a korongon egy fantáziadús, felnőtteknek készített high concept rémmesét lel a vásárló.

Extrák: előzetes, képgaléria.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10969