KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Csillagosok, katonák

Czirják Pál

Magyar–szovjet, 1967. Rendezte: Jancsó Miklós. Szereplők: Kozák András, Krystyna Mikolajewska, Juhász Jácint, Madaras József. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 87 perc.

A néhány éve a Mokép által kiadott Oldás és kötés (1963), Szegénylegények (1965), Csend és kiáltás (1968) és Fényes szelek (1968) után most a Filmintézet gondozásában a Csillagosok, katonák (1967) jelent meg Jancsó Miklós hatvanas évekbeli modernista szériájából. Bár a film a szovjet–orosz polgárháborúban harcoló magyar katonák történetét eleveníti fel, a rendezőt ezúttal is a különféle magatartásformák szembesítésének mélyebb és átfogóbb tanulságai érdekelték.

Ha lehetséges az irodalmi művek szövegkritikai kiadásaihoz hasonló a mozgókép területén, akkor a Csillagosok, katonák jelen változata ennek ideális példája. Az alapos háttérmunkával előkészített, igényes szerkesztésű, duplalemezes kiadvány ugyanis a film gyönyörűen felújított kópiáján túl gazdag mellékletanyagot kínál. Az összeállítás először is egymás mellé helyezi az alkotás magyar és szovjet verzióját, amelyek a korszak kultúrpolitikai viszonyaiból eredően jelentős eltéréseket mutatnak. A korabeli orosz közönség úgyszólván egy másik filmet látott, amit már önmagában a két változat hossza közötti húszperces különbség is jelez.

A Csillagosok, katonák két verziója mellett megtaláljuk Kézdi-Kovács Zsolt Kamerával Kosztromában című, egykorú werkfilmjét, valamint a Filmintézet újonnan készített, hosszabb dokumentumfilmjét, amely Forgács Iván és Kodolányi Sebestyén munkája. Az előbbiből a forgatási helyszíneken túl megismerhetjük, hogyan dolgozott együtt a kétnyelvű, koprodukciós stáb, vagy épp milyen módon zajlott egy jancsói hosszúsnitt felvétele; az utóbbi az alkotás keletkezéstörténetével ismertet meg, részletesen elemezve a politikai közeget, a film készítésének egyes fázisait, utóéletét, Jancsó mellett megszólaltatva Kézdi-Kovács Zsoltot, Mészáros Mártát, továbbá a korszak szakértőit és a film több orosz színészét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10927