KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Nekrológ

Molnár Gál Péter (1936-2011)

Schubert Gusztáv

Molnár Gál Péter kiváló színikritikus volt, a filmkritikát inkább szabadidõs sportként ûzte, nem mellékesen a Filmvilágban. Ha filmrõl írt, akkor is leginkább a színpadi mûfajok, és mindenekfölött a színészek érdekelték. Nemcsak félelmetes hírû kritikus volt (egy színidirektor állítólag elájult, amikor MGP váratlanul megjelent az elõadásán), hanem fanatikus rajongó is, a színpadra úgy tekintett, mint szurkoló a zöld gyepre, a színpad és a nézõtér fülfûtött hangulata éltette, a film ehhez képest már csak annyira kárpótolhatta, mint a Barcelona – Real Madridról lemaradt Barca-drukkert a BL-döntõ felvétele.

Ami nem nyerte el a tetszését, azt virtuóz gúnnyal szedte ízekre, de nem a színészt, nem a rendezõt gyûlölte, hanem a hamis vagy lelketlen színjátszást, a kontár darab-értelmezést és színészvezetést. A zseniért tûzbe ment. Ez a szigorú mérce és alapos felkészültség, imponáló színház- és filmtörténeti tudás jellemezte a Filmvilágban megjelent cikkeit, portréit, és nekrológjait is. Mindenekelõtt a színész és a színészet titka izgatta: lapunkban is többnyire színészóriásokról és filmsztárokról – Greta Garbóról, Lilian Gishrõl, Karádyról, Giulietta Masináról, Stroheimrõl, Moszzsukinról, Jean Gabinrõl, Humphrey Bogartról, James Deanrõl, Marlon Brandóról – írt. De érdekelte az antitalentum rejtelme (Ed Wood), vagy épp egy-egy zsáner (például a vámpírfilm) és filmes/színpadi karakter (Hõsnõ-tipológia) mechanizmusa is. És még valami, ami nélkül nem tudott írni és élni: a humor. Az õ Panteonjában több a komédiás, a szomorú bohóc és a csetlõ-botló börleszkfigura, mint a tragika és a hõsszerelmes. Buster Keaton, Harold Lloyd, Marx-testvérek, a Latabárok, Billy Wilder, Jacques Tati. Fanyar humorát tõlük örökölte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 02-02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10764