KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A belgrádi fantom

Baski Sándor

The Belgrade Phantom­ – szerb-magyar-bolgár, 2009. Rendezte: Jovan Branislav Todorović. Írta: Jovan Branislav Todorović, Bogdan Petković. Kép: Nagy András. Zene: Nemanja Mosurović. Szereplők: Milutin Milošević (Fantom), Marko ®ivić (Fandjo), Boris Komnenić (Felügyelő), Radoslav Milenković (Maksic). Gyártó: Emote Productions / Tivoli Film Produkció / FX Camera. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 89 perc.

Ahogy azt történelmi vagy akár személyes tapasztalataink is tanúsíthatják, diktatúrában, önkényuralomban átértékelődik a bűn fogalma. A gyűlölt hatalmat meglopni, átverni bocsánatos vétség a köz szemében, a bűnöző akár a rendszerbomlasztó lázadó szerepében is tündökölhet, és ehhez még Robin Hoodot sem kell játszania.

Valami ilyesmiről szól a belgrádi fantom legendája is. 1979-ben, tíz napon át tartotta izgalomban a jugoszláv főváros lakosságát egy fehér Porsche, amely éjszakánként 200 kilométeres sebességgel száguldozott Belgrád főutcáin. A rejtélyes sofőr szándékosan provokálta a rend egyre bosszúsabb őreit, akik ócska Zastaváikkal csak messziről követhették a hanyatló nyugat csúcskategóriás termékét. A rögtönzött kaszkadőrshow-ra egyre többen lettek kíváncsiak, a végén már több tízezer ember szurkolt új hőséért a belgrádi utcákon.

Jovan B. Todorovic rendező szokatlan módját választotta a téma feldolgozásának: A belgrádi fantom dramatizált dokumentumfilm, ahol a beszélő fejes interjúkat keretező, az eseményeket felidéző fikciós betétek nem csak illusztrációként állják meg a helyüket, de szinte játékfilmszerű élményt nyújtanak. A magyar kollégákkal is megerősített stáb ugyanolyan precízen teremti meg a korhű atmoszférát, mint ahogy azt Donnersmarck tette A mások életében, az üldözési jelenetek pedig hollywoodi mércével is vállalhatóak, nem kis részben Nagy András operatőri munkájának köszönhetően. Akár sajnálhatnánk is, hogy nem készült el az az izgalmas ká-európai akcióthriller, amelyhez minden szükséges kellék rendelkezésére állt. Egy valódi játékfilmben ugyanakkor a Fantomból hús-vér embert kellett volna kreálni; Todorovic szerencsére úgy döntött: nem megfejti, hanem továbbépíti a legendát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10603