KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ha/Ver

Kovács Marcell

Kick-Ass – amerikai, 2010. Rendezte: Matthew Vaughn. Írta: Mark Millar képregényéből Matthew Vaughn, Jane Goldman. Kép: Ben Davis. Zene: Ilan Eshkeri. Szereplők: Aaron Johnson (Kick-Ass), Nicolas Cage (Damon Macready), Mark Strong (Frank D'Amico), Chloe Moretz (Mindy Macready). Gyártó: Plan B / Marv. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 117 perc.

 Hajmeresztő címet kapott a honi forgalmazótól a képregényfilmes mezőny egyik idei befutója, a Kick-Ass. A Guy Ritchie baráti köréből érkező Matthew Vaughn szórakoztató komédiát forgatott a szintén brit képregényíró, Mark Millar véres-vitriolos sorozatából. A történet főhőse balfék tini, aki a kamaszkor keservei elől a szuperhősök izgalmas és veszedelmes életébe menekül. Csonka család, viszonzatlan szerelem, bamba tekintet – Dave-ből akár remek Pókember is lehetne, némi szupererő kellene csak hozzá. Ő azonban anélkül is belevág, színes pizsamában, világmegváltó terveket dédelgetve rettenthetetlen igazságosztóvá változik. Megverhetik, megalázhatják, akkor sem tágít, és végül még társakra is lel. A szuperhősös mozikból ismerős panelek (kettős identitás, bosszú-tematika) a tinikomédiák kötelező kellékeivel keveredve (a tanárnő kábító dekoltázsa, internetezés letolt gatyával) rendeződnek szokatlan, de végül is nem meglepő harmóniába.

Millar a képregényipar egyik nagymenője, a Marvel vezető írója, átlagos tehetségű, de hihetetlen munkabírású képregénygyáros, aki nem mellesleg remek üzletember is: a Wanted után immár második saját (vagyis nem Marvel-tulajdonú) sorozatából hozott össze producerként mozifilmet. A Kick-Assben olvasóinak képregénymániáján gúnyolódik, sok-sok bennfentes poénnal, gyilkos szarkazmussal, de végső soron mégis az együvé tartozók megértésével és szeretetével. Ez a nagyon brit pofátlanság a filmváltozaton is átüt, pedig erősen tompítottak a hangvételen és a képregényfalóknak szóló belterjességen. A finomítás eredménye a megrázóan közhelyes, ráadásul rémesen elnyújtott akciófilmes befejezés, viszont ennek köszönhető a film legkedvesebb figurája is: a Nicolas Cage által alakított csupaszív apuka, aki a kislányából tündéri tömeggyilkost nevelt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10162