KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/július
POSTA
• Tamás Krisztina: René Clair Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Nagy Istvánné: Rocco és fivérei Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Veém János: Pergőtűz
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Ha az értelem alszik Cannes
• N. N.: A 34. cannes-i filmfesztivál díjai Cannes

• Marx József: „Én csinálom a magamét, te mondod a magadét” Kritika és filmművészet
ESZMECSERE
• Almási Miklós: Mi a bajom a „közérzet-filmekkel”? Hozzászólás Faragó Vilmos Boldogtalan fil című cikkéhez

• Zsugán István: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
• Tarr Béla: Műfaja: film Beszélgetés Tarr Bélával
VITA
• Boros István: A csendes háború Vita a filmforgalmazásról. Mozi-őrjárat Budapesten
• Nagy Sándor: A mozinak keressünk filmet! Vita a filmforgalmazásról

• Kerényi Grácia: Filmen és prózában A wilkói kisasszonyok
• Matos Lajos: Az orvosok dilemmája Kóma
• Simor András: A meghökkentek Kölykök; Ötvenöt testvér
WESTERN
• Jancsó Miklós: Vallomás a nagypapáról
• N. N.: John Ford hangosfilm-rendezései
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Krimik, mesék és a valóság Vilnius
• Xantus János: Bio-Asszony és az Agglegények Oberhausen

• Todero Frigyes: Az imádság már nem volt elég A chilei film Allende idején
LÁTTUK MÉG
• Kövesdi Rózsa: A játékszer
• Kovács András Bálint: Először férjnél
• Loránd Gábor: Hárman a világ végén
• Lajta Gábor: A túlélés ára
• Zoltán Katalin: Az anyakönyvvezető nem válik
• Márton László: A csend előtt
• Koltai Ágnes: Bolond évek
• Gáti Péter: Puska és bilincs
TELEVÍZÓ
• Jovánovics Miklós: Előbb informálni, aztán kommentálni Beszélgetés Hajdú Jánossal
• Loránd Ferenc: Gyermekműsorok – pedagógiai tükörben Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Veress József: Filmtörténeti portyák
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hölgy kaméliák nélkül
• Karcsai Kulcsár István: Kallódó emberek
• Karcsai Kulcsár István: Isten után az első

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éli könyve

Kovács Marcell

Book of Eli­ – amerikai, 2010. Rendezte: Allen Hughes és Albert Hughes. Írta: Gary Whitta. Kép: Don Burgess. Zene: Atticus Ross. Szereplők: Denzel Washington (Éli), Mila Kunis (Solara), Gary Oldman (Carnegie), Michael Gambon (George), Malcolm McDowell (Lombardi). Gyártó: Alcon / Silver Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Magányos vándor bandukol a kietlen, poszt-apokaliptikus tájban. Ruhája koszlott, zsákjában fegyverarzenál, fülhallgatójából Al Green tiszteletes énekli gyönyörű fohászát a megváltásért. Határozott léptekkel halad távoli úticélja felé, nem tartóztathatják fel vérszomjas kannibál haramiák, nem gyűrhetik le gaz motoros martalócok. Történhet bármi, menetel rendületlenül a pusztaságban. De hová igyekszik? Milyen halaszthatatlan elintéznivalója lehet itt a semmi közepén?

Minél kevesebbet tudunk, annál jobb. Az erőltetetten csavaros és kényszeredetten emelkedett befejezésben úgyis fény derül mindenre, de addig élvezzük a kopár, futurista western nyújtotta örömöket. Merüljünk el a napszítta, romos környezet igéző látványában, lubickoljunk a mindent átható reménytelenségben. Gyönyörködjünk a kegyetlen sivatagi párbajokban és az őrült zsarnok szerepében megunhatatlan Gary Oldmanben. Képzeljük, hogy egy Leone-filmet látunk, a nagy robbanás utáni jövőben. Segítségül az egyik böhöm újbarbár harcos folyton a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjét fütyörészi a fülünkbe.

A manapság népszerű világvége-forgatókönyvek egy variánsával van dolgunk, kivételesen zombik nélkül, viszont meglepően markáns mondanivalóval. A Hughes fivérek A pokolból óta nem forgattak nagyjátékfilmet, érthető hát igyekezetük, hogy most valami fajsúlyossal rukkoljanak elő, és az Éli könyve bizony nem habkönnyű lányregény. Elgondolkodtat hitről, reményről, kitartásról, és szót emel a nyomtatott könyvek védelmében. Nemes konzervativizmusa és vallásos meggyőződése komoly elvárásokat támaszt a nézővel szemben, de ahogyan egy Shyamalan-film sem kizárólag keresztény-allegóriaként működik, úgy az Éli könyve is nyugodt szívvel ajánlható csupán dögös akciófilmként, amelyben Denzel Washington egyszerre alakítja Mad Maxet, Zatoichit és Forrest Gumpot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10110