KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miss Potter

Parádi Orsolya

Miss Potter – amerikai, 2007. Rendezte: Chris Noonan. Írta: Richard Maltby. Kép: Andrew Dunn. Zene: Nigel Westlake. Szereplők: Renée Zellweger (Beatrix Potter), Ewan McGregor (Norman), Emily Watson (Millie), Barbara Flynn (Helen). Gyártó: Phoenix Pictures / Weinstein Company. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 92 perc.

 

Ha a Pán Péter szerzője, a skót Mr. J. M. Barrie különcnek számított gyerekdarabjával, kortársa, Ms. Beatrix Potter kétszeresen is az. A 19. század végének nőideálja azzal töltötte idejét, hogy megfelelő férjet találjon magának, nem az önkifejezés határait tágítgatta, főleg nem mesekönyvet festett. Potter kisasszony a gyerekkori magányt kisállatok rajzolgatásával enyhítette, s ahogy telt az idő, gyűltek a skiccek, a csodálatos akvarellek. Eközben a hölgy kiváló gombaszakértő lett, publikált a spórák csírázásáról és hasonló női dolgokról. Kitartása meghozta gyümölcsét, alig múlt 36 éves, amikor egymásra leltek a nyúltörténetekben későbbi kiadójával, Norman Warne úrral, és igen, a nyúlon túl is. A szülőknek derogált, hogy leányuk egy kereskedőt szeret, de a titkos eljegyzést végül nem miattuk nem követte házasság, hanem mert a fiatalember vészes vérszegénységben elhunyt. Potter első könyve, a Péter nyúl 1902-ben jelent meg, majd az antropomorf állatka történetét még további 22 könyv követte, melyeket gyerekbarát módon, sok illusztrációval, kis méretű könyvecskékben publikált. E művek hallatlanul népszerűek lettek, ráadásul illetlen módon jelentős magánjövedelmet generáltak szerzőjüknek.

Ami a most megvalósult életrajzi filmet illeti, hasonlóan az Én, Pán Péterhez, a Miss Potter is az Opus Magnum megszületésének és kiröppenésének időszakában játszódik. Rendezője a tapasztalt állatfilmes Chris Noonan, aki életre keltette a rajzolt állatfigurákat, puha fényeket, pazar színvilágot és korhű miliőt teremtett, miközben ínyenc módon feltálalta a „lázadó nő dzsungelharca a konvenciók ellen” örök történetét. A remek nyúlpaprikásba csupán két szálka került: a negédes Renée Zellweger és a színészként egyre jobban lecsúszó Ewan McGregor.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9057