KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Stan és Pan 2.: A Mosoly Országában

Csillag Márton

Babes in Toyland – amerikai, 1934. Rendezte: Gus Meins, Charley Rogers. Szereplők: Stan Laurel, Oliver Hardy, Charlotte Henry. Forgalmazó: Cinetel. 93 perc.

 

A digitális fantasyk korában egyszerre elbűvölő és megmosolyogtató élmény másfél órát eltölteni Stan és Pan (avagy Stannie és Ollie) világmegváltó csetlésein mulatva egy olyan országban, ahol a jóságos lakók mindannyian gyermekmesék és mondókák szereplői, a film katartikus fináléjában pedig – egyebek között – egy játékléghajóról petárdákat dobáló, egérnek öltözött majom veri vissza a gonosz rémemberek támadását. Az amerikai musical műfajának megteremtőjeként számon tartott Victor Herbert operettje alapján készült családi vígjáték klasszikus konfliktussal nyit: a szép pásztorlány, Bo-Peep boldogan mond igent a sármos Tom-Tom házassági ajánlatára, ám az uzsorás Silas Barnaby zsarolással eléri, hogy a lány anyja mégis neki ígérje egykéje kezét. Ám ebbe az igazságtalan alkuba nem nyugodhat bele Ollie és Stannie, a két játékgyári munkás, akik a nénike cipőházában bérelnek szobát, és egy sor szerencsétlen próbálkozás után végül megleckéztetik és nevetségessé teszik a zsugori vénembert. A mesehősök habcsókbirodalmában ügyködő vásári komédiások olyanok, akár az Óz, a csodák csodája díszletei közé betévedt kolhozparasztok: kétkezi mókamesterek ők, a két évvel később készült Modern idők kisüzemi előfutárai. Játszi könnyedséggel építenek nagyjelenetet gyermeki tréfákból, a fénykorát élő slapsticket verbális poénjaikkal a jóval későbbi sitcomok intellektuális színvonalára fejlesztik, s közben pillanatra sem feledik, hogy egy bugyuta, operettes dalbetétekkel díszített népmese történéseit alakítják.

Hőseink egyetlen megmozdulása örök feledésre ítéli az utóbbi két évtized amerikai komikusainak izzadságszagú összteljesítményét, és még azt is megbocsátjuk nekik, hogy egy olyan hiedelemmese elmondásához asszisztálnak, melyben a kapzsi uzsorás végül a föld alatt élő sötét félemberek fáklyás seregét vezényli a békés birodalom lakói ellen. A Herbert-féle Babes in Toyland később sok feldolgozást megélt, de egyikük sem sikerült olyan jól, hogy ilyen kétes minőségű, extrák nélküli kiadásban is maradéktalan élvezetet nyújtson.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8821