KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rómeó vérzik

Asbóth Emil

Szexmániás, korrupt zsaru feminin alkatával kifogja magának a legférfiasabb bűnöző vampot – 1994-et írván –, magától értetődően orosz származású, szadista nagymenőt, aki a legutolsó vérbugyborékos pillanatig mindenki eszén túljár. A dramaturgia, a zene, a világítás mesterkedéseivel vörös izzásúra hevített, elterelő feszültség ellenére, az igazi zsigeri feszültséget az jelenti, vajon kiderül-e a gátlástalan, kemény Júliáról, hogy valójában ő Rómeó. A szabadon hagyott keblek, a másodlagos nemi jegyek ma már nem tévesztik meg a felkészült mozinézőt, jól tudja, a szilikonművészet belekontárkodik a természet poétikájába. A csontos kezek, az inas lábikrák, kidolgozott, szívós combok gyanúsak, nagyon gyanúsak, türelmetlenül egyre följebb haladva a kíváncsiság grádicsán, a film alapvető genitális titkáról azonban sohasem hull le a selyemlepel.

Értő filmkertészek lenyesegetik a dramaturgiai vadhajtásokat, de akad másfajta nyesedék is: női (vagy netán férfi?) alkar könyökből leválasztva, bizonytalan kromoszómájú férfi nagylábujj. Van élve temetés is. Sok minden van, ami az efféle bűnügyi filmekben elvárható. Egyvalami bárcsak ne lenne: művészi igény, a lélek drámája. A zsaru szépelgő lelkifurdalása szerető felesége miatt, a becsületes rendőr kontra maffia küzdelmet körbe édeskedve.

A cím ne vezessen félre senkit. Ezt a történetet nem Shakespeare írta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=759