KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bencze Ferenc (1924–1990)

Bodor Pál

 

„Liba”. Ugye hihetetlen? Egy becenév, egy Bencze-név, egy színész, egy férfi gúnyneve, amelyet nem lehet gúnyosan kiejteni. Hanem csakis gyöngéd csodálattal, humorváró szeretettel.

Van ugyanis a halhatatlanságnak egy gyakorlatias, köznapi változata, amiben semmi pátosz, csak közvetlenség és hahotázás, feledhetetlenség és hála. Az örökkévalóságnak ez a fajtája vagyon kimérve az igazi komédiásoknak, komikusoknak, amilyen Bencze Ferenc (volt). Erdélyben hosszú évtizedek vidám és könnyes sikereit jelenti e név, majd a magyarországi színpadi és filmbravúrok sokaságát: Bencze Ferenc marcona bája, jóságos banditasága, természetessé tökéletesített esetlensége, táncos ügyessége, szemérmes frivolsága, kaján öniróniája, és közben, ugyanakkor, mégis: drámai ereje, olykor tragikus súlya, durva szépsége – voltaképpen a tehetség mindenhatóságának példázata.

Sokszor elgondoltam már: a magunkfajta firkászok, bohócok, lantosok és regősök, harlekinek és paprikajancsik, gondolkodók és szomorkodók, mulattatok és kellemetlenkedők igazi jutalma nem a siker, hanem a szeretet.

Bencze Ferencet, Libát, barátjaként szerette a nevenincs közönség is. Nem tudom, miért, most éppen Kosa Ferenc A másik ember című filmjében látom magam előtt: ül a világnézeti háború közepén, benne a tragédiában, csöndesen fütyörészik, fülsértőén fütyörészik, pilótasapkával a fején, és akkumulátorokkal működésbe hozza az életmentő műtő fényszóróit. Hátborzongatóan kétértelmű a jelenet, a közöny és buzgalom, a zavartalanság és a csakazértis tölti be, és mindmáig nem tudom, hová tegyem.

Csak azt tudom, hová tegyem Őt. Hová emelte Bencze Ferencet gyönyörű komédiási életműve.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/11 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4741