KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Parázs a szívnek

Benke Attila

Magyar, 2018. Rendezte: Vámos Zoltán. Szereplők: Szabó Erika, Viktor Balázs, Bezérdi Zoltán. Forgalmazó: Fantasy Film. 94 perc.

 

Az 1945 előtt népszerű melodráma és tragikus románc az évtizedek során kikopott a magyar mozikból, és az utóbbi években inkább romantikus komédiákban (Coming Out, Pappa pia, Kölcsönlakás) vagy szerzői filmekben (Viharsarok, Rossz versek, Virágvölgy) jelent meg a beteljesületlen szerelem problémája. A főállásban orvosként dolgozó Vámos Zoltán első nagyjátékfilmje, a Parázs a szívnek feleleveníti a tragikus románcok hagyományát, ám nem fogja visszahozni a műfajt a fősodorba.

A Parázs a szívnek egyik főhőse, Tamás az életet nagy kanállal habzsoló tehetséges színész, aki Rómeót játszaná Shakespeare klasszikus tragédiájának modernizált változatában, ám alkoholizmusa veszélybe sodorja karrierjét. Szíve választottja, Viktória sikeres és precíz orvos, aki konszolidált életet él, azonban a cselekmény elején magányos, és arra vágyik, hogy kikerüljön komfortzónájából. Kapóra is jönne neki új páciense, a kórházba került, arcátlanul nyomuló Tamás, de hiába izzik fel a szenvedély a két fiatal között, a szerelem parazsából képtelenek lobogó tüzet csiholni.

Vámos Zoltán szerelmi drámája potenciálisan érdekes: a főhősök gyorsan eljutnak az összeköltözésig, ezt követően pedig előjönnek leküzdhetetlen ellentéteik. Ám Vámos tipikus elsőfilmes hibát vétett: túl sok mindent szeretett volna belezsúfolni ebbe a történetbe. A tragikus románc szempontjából felesleges Tamás alkoholfüggősége, a szerelmesek személyiségkülönbsége önmagában megfelelő konfliktusforrás lenne egy párkapcsolati drámában. A rendező megkísérli megmagyarázni a függőséggel a két fiatal közös életének félresiklását, holott néhány jelenetben bebizonyosodott, hogy Viki nagyon nem érzi jól magát párja harsány baráti társaságában, illetve nem tudja elviselni a férfi szétszórtságát és flegmaságát sem, aminek nem sok köze van az alkoholizmushoz.

Hihetetlen már a kapcsolat kialakulása is: Viki egy-két jelenetben ellenáll, aztán három-négy jelenet múlva olyan könnyedén adja be a derekát, mintha csak Tamás korábbi buta barátnőihez lenne hasonló. A film helyzetén az sem javít, hogy a nőket adható-vehető hústömegnek kezelő férfihős azonosulásra alkalmatlan karakter. Ha még arról szólna a Parázs a szívnek, hogy ez az ember elindul a pozitív irányú változás útján, akkor más lenne a helyzet, de Tamás figurája a cselekmény előrehaladtával egyre taszítóbbá válik. Így nincs súlya a férfihős végső idegösszeomlásának sem, ami amúgy nem következik a legszívesebben csak lézengő, szerelmét is meggyűlölő karakter cselekmény elején felépített jelleméből.

Vámos Zoltán párhuzamos vágásokkal és előre utalásokkal próbálja izgalmasabbá tenni a filmet, ám a formanyelvi játékok nem képesek feledtetni a forgatókönyv súlyos logikai hibáit. A Parázs a szívnek legfeljebb a Vikit megformáló Szabó Erika szépsége és színészi alakítása miatt nézhető, egyébként méltán tűnt el a köztudatból a DVD-kiadásig.

Extrák: Így készült a film, eredeti előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14131