KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csaló csajok

Tüske Zsuzsanna

The Hustle – amerikai, 2019. Rendezte: Chris Addison. Írta: Dale Launer, Paul Henning és Stanley Shapiro. Kép: Michael Coulter. Zene: Anne Dudley. Szereplők: Anne Hathaway (Josephine), Rebel Wilson (Penny), Alex Sharp (Thomas), Ingrid Oliver (Desjardins). Gyártó: Camp Sugar / Pin High Productions / MGM. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 94 perc.

 

Az 1988-as Riviéra vadorzói mai napig nem veszített szélhámos vonzerejéből: fanyar sármjával és sziporkázó humorával még 1964-es eredetijét, a szintén glancos, bár kevésbé vitriolos Dajkamesék hölgyekneket is lekörözte. A klasszikus David Niven-Marlon Brando és a még emlékezetesebb Michael Caine-Steve Martin szemfényvesztő duó mutatványa cseppet sem szorult leporolásra, az álomgyár számára azonban az ötletszegénység és bevételszerzés elegendő indokot jelentett arra, hogy a legfrissebb trend szerint átírja a sikerképletet, és az idei verzióban sztárhölgyekre húzza a svindler-nadrágot. A helyszín ezúttal is a francia Azúr-part, azonban felszínes milliomos-bukszák helyett immár a megmentő szerepben tetszelgő, együgyű pénzeszsákok az áldozatai a két kóklerinának, akik versenyre kelnek a balekoktól hemzsegő vadászterületért.

A Csaló csajok szinte jelenetről jelenetre leköveti a Riviéra vadorzói cselekményét, az előd eleganciájának azonban már a szereplőválasztással búcsút int: a Niven és Caine által megformált idősödő, nagystílű angol figura méltóságát hiába is keresnénk az Anne Hathaway-féle karót nyelt, sznob libában, de még rosszabb választás Rebel Wilson, akinek bunkó dömperlány karakteréhez képest még a korábbi verziók faragatlan, pitiáner csalói is úrifiúnak tűnnek. Az eddig sorozatokban dolgozó Chris Addison első mozi-bóvlija még soványabb sikerekre érdemes, mint a női szereplőkkel újragondolt Szellemirtók vagy Ocean’s 8 kísérletei, amelyek érdektelenségbe fulladtak ugyan, de legalább nem keverték össze a tökösséget a tahósággal, hogy másfél órányi útszéli attrakcióval próbáljanak palimadarakat fogni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14099