KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kíméletlen

Géczi Zoltán

A Prayer Before Dawn – brit-francia, 2017. Rendezte: Jean-Stephane Sauvaire. Írta: Jonathan Hirschbein és Nick Saltrese. Kép: David Ungaro. Zene: Nicolas Becker. Szereplők: Joe Cole (Billy), Pornchanok Mabklang (Fame), Panya Yimmumphai (Keng), Vithaya Pansringarm (Preecha). Gyártó: Senorita Films / Indochina Productions. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 117 perc.

 

A mívesebb tartalomra szomjazó filmbarátok szemében a harcművészeti műfaj sosem kapta meg a megérdemelt megbecsülést, a klasszikus sportdráma zsánere pedig hiába számít kurrens kategóriának a független fesztiválokon és a nagypresztízsű díjkiosztókon, a szélesebb közönséget már kevésbé képes megszólítani. Jean-Stéphane Sauvaire mozija látszólag ebbe a holtsávba sodródott, holott sokkal inkább tekinthető karakterdrámának, amely a Joe Cole által megformált thai box harcosra fókuszál; a fiatal angol színész, akire Jeremy Saulnier Green Roomjában figyelhetett fel a műértő közönség, ritkán látható one man showt prezentál 117 percben.

A drogbalhé miatt elítélt, Thaiföld legszörnyűbb börtönébe vetett bunyós túlélőtörténete mind lélektanilag, mind fizikailag könyörtelen puritánsággal kerül bemutatásra, a test dekonstrukciója és a szellem pokoljárása mindenféle álszeméremtől mentes, émelygésre hajlamos egyéneknek ellenjavallott jelenetekben lép újabb és újabb stációkba. Az eredeti nyelvi környezet megtartása (thai nyelvű szöveg ritkán került feliratozásra), a minimális angol dialógusok alkalmazása nemkülönben hatásos rendezői eszköznek bizonyul: a komfortzónájából kiszakított nézőt a főszereplőhöz hasonlóan nyeli el a Bangkok Hilton idegen és fenyegető közege, ahol a legcsekélyebb gesztus is végzetes atrocitásba torkollhat. Miután a rendező a további szerepeket thaiföldi ex-fegyencekre osztotta, illetve valódi börtönben forgatott, hiteles keretet sikerült adni a filmnek, amelynek szívét-lelkét a mindössze 30 éves angol színész hátborzongató vászonjelenléte és bámulatos metamorfózisa adja ki. Nyilvánvaló, hogy A kíméletlen nem a martial arts zsáner híveinek vagy a sportfilmek rajongóinak forgott; sem letaglózó nyersességét, sem szilaj lendületét, sem elemi erejű hatását nem csorbítja efféle önkorlátozó rendezői szemlélet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13815