KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hegyek között

Pápai Zsolt

The Mountain Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Hany Abu-Assad. Szereplők: Kate Winslet, Idris Elba, Dermot Mulroney. Forgalmazó: Bontonfilm. 112 perc.

 

Umberto Eco egyszer azt írta a Casablancáról, hogy alkotói nem akartak kockáztatni, ezért minden patternt belevettek korábbi sikerfilmekből. Ez persze nem egészen igaz (Kertész Mihályék kifejezetten ízlésesen bántak a melodrámai közhelyekkel), az pedig végképp nem, hogy a kliséhalmozás lenne a (filmtörténeti) örökkévalóság titka. A közhelydömping a melodráma esetében kiváltképpen nem a siker garanciája, amit az egyébként érdekes filmeket (Mennyország most, Omar) is jegyző Hany Abu-Assad új munkája, Charles Martin 2011-ben megjelent, és túlságosan nagy sikert nem aratott regényének adaptációja is bizonyít.

Alex (Kate Winslet) és Ben (Idris Elba) véletlenül találkozik a reptéren, ahol törölték a járatukat, de mivel halaszthatatlan az útjuk, közösen privát kisrepülőt bérelnek. Amikor az lezuhan a hófödte hegyekben, a két ember átmenetinek indult találkozása egész életükre kiható túlélőtúrává alakul.

Abu-Assad ahhoz a tradícióhoz nyúl vissza, amelyik a melodrámaműfajt katasztrófafilmes elemekkel dúsította fel (lásd az 1936-os San Franciscót), és a rendező ezt az elegyet – kikacsintva az Életben maradtakra – húsz percenként óramű pontossággal érkező thrillerszekvenciákkal erősíti meg. Utóbbiakra a néző figyelmének fenntartása végett már azért is szüksége van, mert kamarakörülmények között navigálja el a filmet: nem könnyíti meg a maga dolgát azzal, hogy esetleg felképesítse a figurák múltját és megjelenítse a visszaemlékezéseiket, hogy ily módon színesítse a helyszíneket, vagy dúsítsa fel a szereplők létszámát.

Minden máshol-máskor sokszor látott fordulatával együtt egészen a zárlatig nem is működik rosszul ez a film, a két színésznek és a világ végén (vagy tetején) készült, csodás tájképeknek köszönhetően, az utolsó húsz perc azonban túlzásba viszi a melodrámák alapját képező túlzásdramaturgiát, ráadásul következetlen megoldásokat tartalmaz (Alex állhatatosan keresi a rá sokáig nem reagáló Bent, akit miután nagy nehezen elér – elutasít). A kamaradráma rögvest ellaposodik, amint elveszíti egzotikumát: a prózai élet kulisszái között már nem kalandos, következésképpen érdektelen a szerelem.

Extrák: Három kisfilm a forgatásról, kimaradt jelenetek, fotógaléria, audiokommentár a rendezővel, előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 65-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13627