KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)

Gelencsér Gábor

Körhinta, 1955. Szereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre, Szirtes Ádám. 90 perc.

Hannibál tanár úr, 1956. Szereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Greguss Zoltán. 88 perc.

Édes Anna, 1958. Szereplők: Törőcsik Mari, Mezey Mária, Fülöp Zsigmond. 84 perc.

Két félidő a pokolban, 1961. Szereplők: Sinkovits Imre, Garas Dezső, Márkus László. 120 perc.

Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság.

 

Fábri Zoltán születésének centenáriumára méltó módon jelent meg filmjei gyűjteményes kiadásának első doboza. A négy filmet, egy extra lemezt és kísérőfüzetet tartalmazó kiadvány külső megjelenésében is szép, a füzet informatív, az extra tartalom sokszínű (ráadásul minden angolul is elérhető, így a vállalkozás a nemzetközi piacon is versenyképes), a legszebbek azonban a digitálisan restaurált képpel és hanggal közreadott filmek. Nem túlzás azt állítani, hogy újranézésükkor olyan érzésünk lehet, mintha a bemutatón ülnénk egy premiermoziban. Pedig igen régi, hatvan év körüli művekről van szó. Hogy mit sem avultak, az a gondos restaurálás mellett Fábrinak köszönhető: első, s talán legjelentősebb, de biztosan legegységesebb stíluskorszakának legmaradandóbb filmjei kerültek a válogatásba, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna és a Két félidő a pokolban. Az 1955 és 1961 közötti igen intenzív pályaszakaszból így csak a rendezőre kevéssé jellemző vígjátéki kitérő, a Bolond április, valamint a korai stílushoz kapcsolódó, ám az akkori filmek értékétől elmaradó Dúvad hiányzik a reprezentatív összeállításból. A Két félidő…-t követő Nappali sötétséggel pedig már új korszak kezdődik a magyar film történetében és Fábri életművében egyaránt.

A négy film közül az első három különös erővel képviseli Fábri művészetének szerzői kézjegyét, az expresszionista stílust. A Két félidő… már visszafogottabb, s ezáltal modernebb fogalmazásmódot mutat, noha ebben is erősek a fény-árnyék kontrasztok, sokszor váratlanok a nézőpontok, dinamikusak a plánváltások. S ennek a filmnek annyiban is sajátos a helyzete, hogy nem irodalmi mű nyomán készült – egyetlenként Fábri jelentősnek tekinthető munkáinak sorában. Az viszont mind a négy filmet – és az életmű valamennyi darabját – összekapcsolja, hogy bennük a rendező alaptémájáról, a hatalomnak, a történelemnek kiszolgáltatott kisember drámájáról mesél. Megtekintésükkor mégsem az egyébként fontos – és máig aktuális – jelentésre figyelünk elsősorban, hanem különös módon az ismerős képekre, amelyek miatt felejthetetlenek ezek a filmek: a körhinta és a lakodalmi tánc szédületére, az amfiteátrumi nyomasztó magányra, Anna lázálmára, a sivár focipályára. Egy rendezői életműben a gondolatiság mellett legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – bizonyos képek, beállítások, jelenetek emlékezetünkbe égett nyoma, akár jelentésük, kontextusuk nélkül, mintegy emblémájaként az alkotói látásmódnak. S ilyenekből e négy filmben jónéhány akad. Mindezek most újra megerősödhetnek bennünk ­– a filmek első nézőiben pedig, mert hogy a kiadványnak köszönhetően remélhetőleg számosan akadnak ilyenek is, felejthetetlen emlék(kép)ként születhetnek újjá.

Külön bekezdést igényel az extralemez gazdag tartalma. A próbafelvételek nemcsak „filológiai” érdekességet nyújtanak, hanem felhívják a figyelmet a színészi tehetségen túl a rendező szereposztói éleslátására is. A két korabeli híradó lakonikusan, ám annál sokat mondóbban írja le a filmek készítési körülményeit: 1955 újra az ötvenes évek elejét idéző bornírt politikai hangulatát, illetve az 1956-os forradalom előhangját. Az újonnan forgatott anyagok riportalanyai pedig a restaurálás műhelytitkai mellett a mozi iránti szeretetükről és tiszteletükről is vallanak. Legalább annyira jó nézni és hallgatni őket, mint a régi magyar filmeket.

Extrák: Körhinta próbafelvételek, Békekölcsön (Magyar Filmhíradó, 1955/39/6), Hannibál tanár úr próbafelvételek, Hannibál tanár úr előzetes, Rajk László és társai temetése (Magyar Filmhíradó, 1956/41/9), Édes Anna próbafelvételek, A Filmarchívum és a Filmlabor kulisszái mögött (Körhinta restaurálás), „Repülünk, Mari!” – Szabó István Fábri Zoltánról, Hősök voltak – Csukás Sándor operatőr Fábri Zoltánról és Szécsényi Ferencről, A szabadság léggömbjei (kísérőfüzet, összeállította: Fazekas Eszter).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13509