KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sully – Csoda a Hudson folyón

Benke Attila

Sully – amerikai, 2016. Rendezte: Clint Eastwood. Írta: Todd Komarnicki. Kép: Tom Stern. Zene: Christian Jacob. Szereplők: Tom Hanks (Chesley ‘Sully’ Sullenberger), Aaron Eckhart (Jeff Skiles), Laura Linney (Lorraine), Sam Huntington (Jeff Kolodjay). Gyártó: FilmNation / Malpaso Production / Village Roadshow Pictures / RatPac. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 96 perc.

 

A színész Clint Eastwood Gran Torino című bűndrámájával elbúcsúzott a nagyvászontól, rendezőként viszont nem hajlandó letenni a lantot. Túl a nyolcvanon Eastwood testileg-lelkileg még mindig fitt, ám sajnos kései filmjei betegeskednek, így a legutóbbi Amerikai mesterlövész is, melyet bár tisztességesen levezényelt a fakó lovas, de a színész-rendező legjobb munkáival (Nincs bocsánat, Tökéletes világ) ellentétben a kétes közel-keleti akcióiról hírhedt amerikai patrióta, Chris Kyle története valódi emberi dráma helyett propagandaízű hőseposzra sikeredett.

A 2009-es januári légikatasztrófáról, illetve a repülőt vezető kapitányról, Chesley Sullenbergerről szóló Sully-val vannak hasonló problémák, de a veterán rendező ezúttal közelebb került egykori önmagához. Clint Eastwood legújabb drámájában az emlékezés logikája szervezi a cselekményt, mely a katasztrófa utáni hivatalos vizsgálattal és a címszereplő krízishelyzetben meghozott döntésével foglalkozik. Így Sully gondolataival együtt kavarognak múlt és jelen képei, Eastwood időfelbontással és szubjektív víziókkal teszi átélhetővé és nem utolsó sorban feszültté a hírekből ismerhető valós történetet.

Ám a Sully Clint Eastwood kései filmjeire jellemző módon egyfelől túl szájbarágós, nem bízik nézője intelligenciájában, másfelől pedig Eastwood képtelen Sully-ból, első tisztjéből, Jeffből és a vizsgálóbizottság tagjaiból emberi karaktert faragni. Akárcsak az egykori westernhős leggyengébbnek tartott westernfilmjében, a Fakó lovasban, Jó és Rossz küzd a leegyszerűsített, populista hangvételű Sully-ban is, csak fegyverforgatók helyett itt Tom Hanks és Aaron Eckhart „hétköznapi hősei” és lelketlen bürokraták típusfigurái szópárbajoznak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12921