KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy tökéletes nap

Huber Zoltán

A Perfect Day – spanyol, 2015. Rendezte és írta: Fernando León de Aranoa. Kép: Alex Catalán. Zene: Arnau Bataller. Szereplők: Tim Robbins (B), Benicio Del Toro (Mambrú), Olga Kurylenko (Katya), Mélanie Thierry (Sophie). Gyártó: Mediapro / Reposado Producciones / TVE. Forgalmazó: Mozinet Kft. Szinkronizált. 106 perc.

 

Kötelet szerezni nem különösebben nagy kihívás, kivéve mikor a balkáni polgárháború kilátástalanul kusza útvesztőjében van szüksége rá az embernek. Nemzetközi segélyszervezetnél dolgozó hőseink egy távoli bosnyák falu egyetlen kútjából szeretnének egy felpüffedt hullát kihúzni, ám egy feje tetejére állt világban a hétköznapi kihívások is szürreális tragikomédiává válhatnak. A háború örült logikája bőven túl van a józan ész határain, a keserédes szatíra így jobb híján a nevetés és az emberség ellenszereit kínálja.

Az erőszakosan központosított diktatúrából egyre lazább föderációs demokráciává változó Spanyolországban korántsem áthallások nélküli a délszláv helyzet vizsgálata. Nem lehet elég sokszor elmondani, a toxikus szintre korbácsolt nacionalizmus könnyen zsigerből feltörő gyűlöletet ébreszthet. Barátságos szomszédok ugorhatnak egymás torkának, hogy aztán gondolkodás nélkül, vakon pusztítsanak el mindent maguk körül. Spanyol alkotóinkat természetesen nem maga a konkrét balkáni konfliktus, hanem az egyetemes emberi természet sötétebb és fényesebb oldalai érdeklik.

A nemzetközi sztárgárdával megspékelt produkció simán felveszi a versenyt a hollywoodi mezőnnyel, a morbid riposztokat tekintve pedig felül is múlja őket. A film kiállása hibátlan, a poénok menetrendszerűen érkeznek, a dráma és a humor kényes egyensúlya csak pillanatokra borul meg. Bár a zenei aláfestés többször tolakodó és a finálé felé haladva néhol fókuszát veszíti a történet, a felvázolt helyzet gyilkos abszurditása hatásos. A kötél körüli huzavona szépen fűzi egybe a road movie, romkomok és a háborús drámák különféle műfaji szituációit, míg a neves színészek érezhető szenvedéllyel bújnak a gyarlóságaikkal együtt hősiessé váló figurák bőrébe. Ha a háború menetét érdemben nem is befolyásolhatják, makacsságuk és egészséges cinizmusuk példaértékű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12606