KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A vihar magja

Kovács Marcell

Into the Storm, amerikai, 2014. Rendezte: Steven Quale. Írta: John Swetnam. Kép: Brian Pearson. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Richard Armitage (Gery), Sarah Wayne Callies (Allison), Matt Walsh (Trey), Max Deacon (Donnie). Gyártó: Broken Road Productions/New Line Cinema/Village Roadshow Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 89 perc.

 

Mi lehet durvább egy tornádónál? Sok tornádó, főleg, ha mind az iskola felé tart. A vihar magja B-kategóriás kisvárosi katasztrófafilm, szerény lehetőségeihez mérten azzal igyekszik felhívni magára a látvány-fetisiszta közönség figyelmét, hogy sűrű egymásutánban szórja az égből a vihartölcséreket. Minimalizálja a történetet, és a többnyire szépen animált tornádófelhőkre koncentrál, természetesen szigorúan 2D-ben. Támad jobbról-balról a forgószél, miközben az évzáróról meglógó gyerekeket a rettenthetetlen apuka próbálja kimenekíteni az életveszélyből. Mintha a Cápa 2 sztoriját hasznosítanák újra, és a dramaturgia is inkább szörny-horrort idéz, mint katasztrófafilmet. Az előzmények aprólékos bemutatása, majd a következmények kezelésének izgalmas tálalása helyett itt folyamatos kataklizmának lehetünk tanúi, ahogy a vihartölcsérek gigantikus szörnyekként támadják hőseinket.

A hangvétel érzelmes-komoly, a humort a helyi Beavis és Butt-head páros hivatott képviselni, két botcsinálta sufni-kaszkadőr, akik annyira komolytalanok, hogy még a vihar sem tud ártani nekik. Nem mindenki ilyen szerencsés. A Twister viharvadászainak mai megfelelői brutális high-tech felszerelésükkel megrendelésre üldözik a tornádót, de szenvedélyük a régi. A film igazi erénye, hogy egy pillanatig velünk is képes elhitetni: a vihar magjában ott sűrűsödik a világmindenség lényege, amit ha megtapasztaltunk, a mindentudók nyugalmával ölelhetjük keblünkre a halált.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11769