KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A belgrádi fantom

Baski Sándor

The Belgrade Phantom­ – szerb-magyar-bolgár, 2009. Rendezte: Jovan Branislav Todorović. Írta: Jovan Branislav Todorović, Bogdan Petković. Kép: Nagy András. Zene: Nemanja Mosurović. Szereplők: Milutin Milošević (Fantom), Marko ®ivić (Fandjo), Boris Komnenić (Felügyelő), Radoslav Milenković (Maksic). Gyártó: Emote Productions / Tivoli Film Produkció / FX Camera. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 89 perc.

Ahogy azt történelmi vagy akár személyes tapasztalataink is tanúsíthatják, diktatúrában, önkényuralomban átértékelődik a bűn fogalma. A gyűlölt hatalmat meglopni, átverni bocsánatos vétség a köz szemében, a bűnöző akár a rendszerbomlasztó lázadó szerepében is tündökölhet, és ehhez még Robin Hoodot sem kell játszania.

Valami ilyesmiről szól a belgrádi fantom legendája is. 1979-ben, tíz napon át tartotta izgalomban a jugoszláv főváros lakosságát egy fehér Porsche, amely éjszakánként 200 kilométeres sebességgel száguldozott Belgrád főutcáin. A rejtélyes sofőr szándékosan provokálta a rend egyre bosszúsabb őreit, akik ócska Zastaváikkal csak messziről követhették a hanyatló nyugat csúcskategóriás termékét. A rögtönzött kaszkadőrshow-ra egyre többen lettek kíváncsiak, a végén már több tízezer ember szurkolt új hőséért a belgrádi utcákon.

Jovan B. Todorovic rendező szokatlan módját választotta a téma feldolgozásának: A belgrádi fantom dramatizált dokumentumfilm, ahol a beszélő fejes interjúkat keretező, az eseményeket felidéző fikciós betétek nem csak illusztrációként állják meg a helyüket, de szinte játékfilmszerű élményt nyújtanak. A magyar kollégákkal is megerősített stáb ugyanolyan precízen teremti meg a korhű atmoszférát, mint ahogy azt Donnersmarck tette A mások életében, az üldözési jelenetek pedig hollywoodi mércével is vállalhatóak, nem kis részben Nagy András operatőri munkájának köszönhetően. Akár sajnálhatnánk is, hogy nem készült el az az izgalmas ká-európai akcióthriller, amelyhez minden szükséges kellék rendelkezésére állt. Egy valódi játékfilmben ugyanakkor a Fantomból hús-vér embert kellett volna kreálni; Todorovic szerencsére úgy döntött: nem megfejti, hanem továbbépíti a legendát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10603