KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Élek és szeretek

Kolozsi László

Yo tambien – spanyol, 2009. Rendezte és írta: Álvaro Pastor, Antonio Naharro. Kép: Alfonso Postigo. Zene: Guille Milkyway. Szereplők: Pablo Pineda (Daniel), Lola Duenas (Laura), Isabel García Lorca (M Ángeles), Antonio Naharro (Santi). Gyártó: Alicia Produce / Promico Imagen. Forgalmazó: Corner Film. Feliratos. 103 perc.

 

Egy barátnőm egyszer azt találta mondani, rövid spanyol körútja útja után, hogy Barcelonában sokkal több a rokkant kocsis, mint hazánkban. Nem, mondtam, bizonyára nem több, csak a katalán fogyatékkal élők ki tudnak menni az utcára, tudják használni a tömegközlekedést, nincsenek kizárva a hivatalokból, a szórakozási lehetőségekből. Spanyolország e tekintetben is élhetőbb hely. Ezt a tételt ékesen bizonyítja az Élek és szeretek című romantikus komédia, amelynek főhőse egy Down-kóros férfi, Dániel. Már az álmélkodásra adhat okot, hogy hősünk dolgozik, annak ellenére, hogy kihívás neki egy másológép kezelése, ráadásul nem részmunkaidőben foglalkoztatják. Élete, az itteni viszonyokat ismerve, felkavaróan teljes. Táncolni jár. Úszni. Előadásokat tart. Az irodában ismeri meg – az akkor még szőke – Laurát. Történetük kissé sablonos, egyszerű szerelmi történet. És ez így is van rendjén. Nem kérdés, hogy joga van-e

Down-kórosnak a szerelemhez. Nem kérdés, hogy élhet-e teljes értékű életet. A film két szerelmes szereplőjének egymáshoz közeledése hasonló minden szerelmes egymás közeledéséhez. Közhelyekkel fejezik ki, mit éreznek egymás iránt. Szerelmi vallomásaik ugyanúgy akadoznak, mint bárki másé is. Ahogy Laura nem kezeli másnak Dánielt, nem kezelik másnak Dánielt a film alkotói sem.

Egyszerű és megható szerelmi történet az Élek és szeretek, amiben, mint azt sejteni is lehet, nem Dániel az áldozat. Nem ő az, akinek feldolgozhatatlan múltja a szerelem útjába áll; akinek az emberi kapcsolatokba vetett bizalma megrendült. Laura alakítója, Lola Duenas a film harmadik felvonását szinte végigsírja. Sírása őszinte, nyíltsága megrendítő: a toleranciát dicsőítő számos spanyol film alig valamelyikében találni ilyen emberi, ilyen angyalian közvetlen, szerethető szereplőt. A Dánielt alakító Pablo Pineda, félresöpör minden előítéletet. Ennek a nagyszerű színésznőnek (Volver), a mai európai film egyik legnagyobb alakjának méltó partnere. Nem Down-kóros, hanem egy ember, aki történetesen Down-kóros.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10264