KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ilyen a formám

Parádi Orsolya

­The Back-Up Plan – amerikai, 2010. Rendezte: Alan Poul. Írta: Kate Angelo. Kép: Xavier Pérez Grobet. Zene: Stephen Trask. Szereplők: Jennifer Lopez (Zoe), Alex O'Loughlin (Stan), Danneel Harris (Olivia), Eric Christian Olsen (Clive). Gyártó: CBS / Escape Artists. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 106 perc.

 


A csinos egyedülálló harmincas nő gyereket akar, teherbe is esik – mesterséges megtermékenyítéssel. Öt perc múlva megismerkedik egy sármos, szellemes férfival, és indul az romantikus komédia. Ez a vígjáték arról szól, hogy vannak férfiak, akik vállalják és végig is csinálják ezt a nem mindennapi szituációt. Igaz, közben szakítanak vagy háromszor. Ezúttal a fenntarthatóság jegyében helyi alapanyagból organikus kecskesajtot termelő férfi az aktuális pasi. Persze nem árt, ha valaki úgy néz ki, mint Jennifer Lopez, de nem csak ez számít, mert az, hogy jó nő, önmagában még nem biztosíték semmire. Alan Poul (Sírhant Művek) vígjátéka végigkíséri a terhesség idejét, és aki már átment az állapotosság-szülés kombón, vagy látta közelről, az tudja, milyen nehéz a megváltozó testi paraméterekkel egyszerre támadó totális hormonháborút egészséges iróniával kezelni. Ez a film viszont így áll a témához, és saját magát sem veszi komolyan. Görbe tükröt tart az egyedülálló, gyereket vízben szülő, közben mantrázó ősanyák túlkapásai és a játszótéren büszkélkedő mintaapukák elé, miközben az élet igazi császára a hetvenévesen férjhez menő nagyi.

Az amerikai romkomokat végignézve az utóbbi időben ritkán láthattunk ilyen felszabadult, önfeledt örömjátékot, amit itt a legjobb pillanatokban képesek produkálni. J-Lo szemrebbenés nélkül csetlik-botlik, ettől még az állott poénokat is valami friss, screwball-komédiákat idéző energia hatja át. A történettől persze ne várjunk magvas gondolatokat: kiválóan alkalmas arra, hogy egy rosszkedvű, esős napon az anyaság/apaság gondolatával foglalkozó célcsoport kikapcsoljon, bekucorodjon a kanapéba, és hol sírjon, hol nevessen a butuska, de szerethető és jóleső komédián.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10168