KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/június
• Zalán Vince: A tények nem beszélnek önmagukért A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmjeiről
• N. N.: A Balázs Béla Stúdió 1980-as filmográfiája
• Zsugán István: Mammon-tánc, magyar módra Fogadó az Örök Világossághoz
ESZMECSERE
• Faragó Vilmos: Boldogtalan film
ANIMÁCIÓ
• Sík Csaba: A légy szeme A Pannónia Stúdió rajzfilmjeiről
• Sváby Lajos: Donald Kacsa mosolya, Mona Lisa búja

• Pörös Géza: Az emberi kapcsolatok aszinkronitása Beszélgetés Kovács Andrással
• Gambetti Giacomo: „Párbaj a modern ridegséggel”
• Nemes Nagy Ágnes: Például a Baktérítő Sivatagi show
• Molnár Gál Péter: Koreo-mirákulum Mindhalálig zene
• Bikácsy Gergely: Minotaurusz gyermekei A fiú
• Koltai Ágnes: Az elnyűhetetlen kamaszkor A strand téli őre
• Bársony Éva: Kifosztott szeretők Csak a szerelem
• Csala Károly: Celluloid-kultúra Gondolatok egy kongresszus után
• Zilahi Judit: Az Oscar múltja és jelene
• Gregor Ulrich: A díjazottak évtizede
LÁTTUK MÉG
• Róna-Tas Ákos: Galileo Galilei
• Rózsa Zoltán: A királyi biztos szeretője
• Schéry András: Languszta reggelire
• Harmat György: Üzenet az űrből
• Sulykos Ilona: A végrehajtó
• Iván Gábor: A XX. század kalózai
• Szalai Anna Mária: Kamaszok
• Dániel Ferenc: Hét szeplő
• Loránd Gábor: Hét különleges megbízott
TELEVÍZÓ
• Bernáth László: Börtönrevű a képernyőn jegyzetek a Bűn című sorozatról
• Koltai Ágnes: Az emberek szeretnek várni valamire... Beszéljünk a sorozatokról
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Dalol a flotta
• Bikácsy Gergely: A besúgó
TELEVÍZÓ
• Zolczer János: Műholdról indul a harmadik műsor Televíziózás Pozsonyban
KÖNYV
• Kovács András Bálint: Jean-Luc Godard: Beveztés egy igazi filmtörténetbe
POSTA
• N. N.: Teta veleta

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Milarepa

Teszár Dávid

Milarepa­ – tibeti, 2006. Rendezte: Neten Chokling. Írta: Neten Chokling és Tenzing Choyang Gyari. Kép: Paul Warren. Zene: Joel Diamond. Szereplők: Orgyen Tobgyal (Yongten Trogyal), Jamyang Lodro (Milarepa), Lhakpa Tsamchoe (Peydon), Jamyang Nyima. Gyártó: Shining Moon. Forgalmazó: Best Hollywood. Szinkronizált. 90 perc.

 

A bhutáni mozik hazai importja egészen impozáns képet mutat, tekintve, hogy az elmúlt bő tíz esztendőben három alkotásuk jutott el a nemzetközi forgalmazásig, ebből pedig kettő nálunk is hozzáférhető: míg az Isteni játék (1999) bájos komédia néhány focirajongó buddhista szerzetesről, a Milarepa (2006) sötét tónusú tanmeséje a címben megjelölt legendás, XI. században élt tibeti szent ifjúkorát eleveníti fel. A bhutáni filmevolúció szerint a cél szentesíti az eszközt: amennyiben az Isteni játék minimalizálja a didaxist, az itthon bemutatásra nem került Utazók és mágusokban pedig (2003) már a parabola-jelleg dominál, akkor a Milarepa a jaktej-sűrűségű üzenetfilmek tökéletes mintapéldánya. Neten Chokling bosszútörténetében a férje halála után megtört özvegy feketemágia-tanulmányútra bocsátja nagykorúvá serdült (címszereplő) fiát, hogy rajta keresztül elégtételt vehessen férje testvérének családján, akik jogtalanul megfosztották őt a hagyatéktól, és kisemmizett szolgává alacsonyították a gyermekeivel együtt.

Az aszkéta-költségvetésből leforgatott alkotás maximális lelkesedésről tanúskodik: szemet gyönyörködtető panorámaképekbe csomagolja a spirituális tartalmat, ám a nem létező színészi játék, a suta dialógusok, a Xenába illő, megmosolyogtató speciális effektusok, valamint a történet katarzist nélkülöző, váratlan félbehagyása (a befejező inzertek arról értesítik a nézőt, hogy a megvilágosodás folyamatát tartalmazó második, befejező rész 2009-ben kerül a mozikba – ez egyelőre még várat magára) nagyban korlátozza az élmény teljességét. Ekként a Milarepa az egzotikus filmínyencségek iránt lelkesedőknek kevéssé ajánlható – morális alapon Travis Bickle és Piszkos Harry, míg szakmai-vallási szemszögből a tibeti szakosok és a Buddhista Főiskola hallgatói számára javallott a vetítés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10112