KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Volt

Parádi Orsolya

Bolt – amerikai, 2008. Rendezte: Chris Williams és Byron Howard. Írta: Dan Fogelman és Chris Williams. Zene: John Powell. Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 96 perc.

 

Képzeljünk el egy, a Truman show mesterséges és zárt rendszerében élő, a Hihetetlen család szuperképességeivel rendelkező kutyát, aki nem tudja, hogy valójában csak egy sorozat főhőse, és persze azt sem, hogy paranormálisnak vélt képességei mögött igazából egy filmgyár áll. A Volt nevű eb tudatában a filmstúdió a világ, a napnyugta a reflektorok kikapcsolásával áll be, az ő küldetése pedig megmenteni gazdáját, Pennyt, és ezt minden nap meg is teszi. Amikor aztán megváltozik a sorozat koncepciója, és ugrik a happy end, Volt megszökik. A kontinens másik végén, New Yorkban találja magát, innen kell visszaküzdenie magát az álomgyárba egy gyanús kóbormacska segítségével, aki fokozatosan próbálja ráébreszteni, mi is a valóság. Hamarosan csatlakozik a duóhoz az utóbbi idők egyik legjobban kitalált karaktere, egy buborékba zárt, tv-junkie hörcsög, aki viszont teljes mellszélességgel hisz a csodakutyában, és akcióra kész minden pillanatban!

A L’ecsó színvonalú animációs technikával megrajzolt állatkák egyedi személyiségek, kapcsolatukban az „összekötözött kutya-macska” slapstick-humort hol filozofikusabb eszmecsere váltja fel tudat-illúzió-valóság témakörben, hol feszesre pödört akciójelenetek, hol egy sóhajnyi kötelező pszichodráma. A Disney stúdió a Pixar-guru, John Lassater executive producerként való visszatérésével önironikus, néhol szinte rendszerkritikus rajzfilmet tett le a gyerekek és felnőttek asztalára, filmes utalások tömkelegével, és egy bombasztikus nyitójelenettel. Persze a buborékon belül, hiszen az alfa és az omega egyaránt Hollywood.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9668