KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Next

Pápai Zsolt

Next – amerikai, 2007. Rendezte: Lee Tamahori. Írta: Philip K. Dick novellájából Gary Goldman és Paul Bernbaum. Kép: David Tattersall. Zene: Mark Isham. Szereplők: Nicholas Cage (Johnson), Julianne Moore (Ferris), Jessica Biel (Liz), Thomas Kretscmann (Smith). Gyártó: Revolution Studios / Saturn Films. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 96 perc.

 

Philip K. Dick írásaival gyöngyöket szórt Hollywood elé, amiket a helyi producerek újabban növekvő étvággyal csipegetnek fel: ha munkáinak ontológiai irányultságát nem is tekintik szalonképesnek, történeteinek alapötletére mind gyakrabban vevők. Mostanára gyakorlattá lett Dick műveinek lecsupaszítása, sorozatban készülnek az olyan alibifilmek, amelyekhez csupán inspirációként, és nem adaptálandó anyagként szolgálnak írásai. A Különvélemény vagy A felejtés bére után a Next is ilyen, mélynek nem mondható, ámde végig feszült akcióthriller. Úgy fest, mintha a tavalyi keltezésű, hasonló témájú Déja Vu című Scott–Bruckheimer-mozi farvizén született volna, azt idézi szolidabb kiadásban.

Az aranyember című elbeszélés örvén készült film veleje igazi dicki paradoxon, amely a filmbeli protagonista, Chris Johnson megfogalmazásában a következőképpen hangzik: „Ahányszor látod a jövőt, az megváltozik – mert láttad, és ez mindent megváltoztat.” Johnson különleges – prekognitív – képességű bűvész, lát minden eseményt, aminek köze van a személyéhez, két perccel annak bekövetkezte előtt. Amikor a titkosszolgálat tudomást szerez egy Amerikát fenyegető atomtámadásról, megpróbálják megnyerni maguknak a férfit, hogy segítsen a terroristák és a bomba felkutatásában. A Next lényegében a világ megváltását illetően vonakodó, ehelyett inkább érzelmi életének rendbetételével bíbelődő hősnek a kálváriáját meséli el, feszes thrillerkeretbe helyezve.

Ritmusa és a lendülete löki hajszállal a tucatmozik fölé a némileg inkoherens sztorijú filmet. Lee Tamahori (Mulholand – Gyikos negyed, Halj meg máskor!) rendező a klasszikus thrillerformát szórványos Kubrick-idézetekkel (Dr. Strangelove, Mechanikus narancs), Jessica Biel – finomkodóan kitakart – idomaival, valamint rendhagyóbb akciókkal igyekszik turbósítani, és erőfeszítéseit néhol siker koronázza: a hegyoldalban lezavart menekülés-szcéna igen jól mutat a vásznon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9116