KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Rövid hírek

N. N.

 

78 éves korában elhunyt Wolfgang Staudte, a háború utáni másfél évtizednek Helmuth Kautner mellett legjelentősebb német rendezője. 1945-től 53-ig az NDK-ban, azóta a Német Szövetségi Köztársaságban élt és dolgozott. A magyar közönség majdnem minden főbb alkotását láthatta. Emlékezetes művei A gyilkosok köztünk vannak (1946), Az alattvaló (1951), Jelzőtűz (1954), Kose Bernd (1956), A búcsú (1960), Asszonyok, faluja Herrenpartie (1964).

 

*

 

1983. november 11-én Londonban meghalt Jerzy Lipman. 61 éves volt. Lipman az 1956 utáni lengyel filmművészet legnagyobb hatású, iskolateremtő operatőre volt. Különösen Andrzej Wajda életművéljen felmérhetetlen a hatása. Ő fényképezte A mi nemzedékünket, a Csatornát, a Légiót. A fekete-fehér operatőri munka mestere volt, de Wajda első színesfilmjében (Lotna) is rendkívül értékeset alkotott. Más lengyel rendezők, így Munk, Kawalerowicz és Polanski mellett is dolgozott. 1969 óta Londonban élt.

 

*

 

44 éves korában meghalt Zygmunt Samosiuk. Wajda „második rendezői korszakának” operatőre. Az ő nevéhez fűződik a Légyfogó, a Tájkép csata után és a Nyírfaliget, de egyik operatőre volt az Ígéret földjének is.

 

*

 

Nyolcvanéves korában elhunyt Grigorij Alekszandrov szovjet filmrendező. A szovjet zenés vígjáték megteremtője, Alekszandrov, eredeti nevén Grigorij V. Mormonyenko 1903-ban született Szverdlovszkban, itt tanult színészetet. 1921-ben a moszkvai Proletkult Színház szerződtette, 1924-től a Proletkult Központi Munkásstúdióban játszott.

A húszas-harmincas években Eizensteinnel dolgozott együtt, a Sztrájk, a Patyomkin páncélos, az Október a Régi és új és a Viva Mexikó! asszisztense volt, az Októberben és a Régi és újban kisebb szerepet is vállalt. A harmincas években Hollywoodba is elkísérte Eizensteint, hogy az amerikai filmipart tanulmányozza. 1933-tól forgatott önállóan. Ismertebb filmjei: Vidám fickók (1934), Cirkusz (1936), Volga-Volga (1938), Találkozás az Elbán (1949), Glinka (1952).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6395