KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az elvarázsolt dollár

Bérczes László

 

A recenzens nehéz helyzetben van. Mint mindig. Ezért aztán ezt a tényt akár figyelmen kívül hagyhatnánk. Az olvasót különben sem érdekli. Csak bosszankodik, hogy sorjáznak a mondatok, és a filmről még mindig semmi. Csakhogy ez a mostani „nehéz helyzet” éppen a minősítendő film lényegéhez tartozik. Bujtor István üzleti vállalkozása ugyanis nem különösebben igényli ezt a fajta minősítést, bevallott célja sokkal inkább a forintok varázsolása. Bujtornak esze ágában sincs megváltani a magyar filmművészetet. Ez a tény nem, de ennek bevallása tisztességes alkotói magatartást jelez, ő „csak” be akarja bizonyítani, hogy filmet másként is lehet készíteni, mint ahogy eddig megszoktuk. A film elkészült, nem kétséges, hogy siker lesz – a bizonyítás tehát sikerült.

A recenzens utólagos nehéz helyzete pedig talán mégsem olyan kétségbeejtő, hiszen kellemesen végigderülte a másfél órát, szórakoztatta (egyelőre még), hogy a történetbe reklámokat ágyaztak be (avagy a reklámokba történetet ágyaztak), élvezte Bujtor és Kern Rejtőt idéző humorát, örült és büszke volt, hogy a magyaros verekedések nem idézték, hanem fejhosszal verték Piedonét és társait. Kellemes elégedettséggel nyugtázta, hogy az elegáns balatoni helyek és tupírozott reklámképek ellenére sem akart a film nyugatot imitálni. Szolidan lepusztult utak, műhelyek, irodák és emberek közt száguld 500-as Fiatjával Csöpi, a magyar rendőr.

Számonkérhetjük-e mindazt Az elvarázsolt dolláron, amit például a Filmszemlén hivatalosan bemutatott filmeknél magátólértetődően tennénk?  Természetesen nem. Az utóbbiak, készüljenek akármelyik stúdióban, az állami költséggel – vagyis az én pénzemmel – játszanak. Bujtor filmje viszont (a kritikába ágyazott reklám honoráriumot emelő erejében titkon bízva említem): „A Moviecoop-ban készült!”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5825