KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A fa alatt

Kolozsi László

Undir trénu – izlandi, 2017. Rendezte és írta: Hafsteinn Gunnar Sigurðsson. Kép: Monika Lenczewska. Zene: Daniel Bjarnason. Szereplők: Steinþór Hróar Steinþórsson (Atli), Sigurður Sigurjónsson (Baldvin), Edda Björnvinsdóttir (Inga), Bornsteinn Bachmann (Konrad), Selma Björnsdóttír (Eybjorg). Gyártó: Netop Films / DI Factory / Madants. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 89 perc.

 

A Huszár és a szolgáló című magyar népmesében a huszár összeszólalkozik egy szolgálóval, hogy az, amit a vízparton látnak, rák-e vagy mász. A veszekedésük odáig fajul, hogy végül környezetükben szinte mindenki szörnyű halált hal. A jelentéktelennek, vagy legalábbis nem éppen cunami erejű, sorsdöntő csapásnak ható kiindulópont A fa alatt című izlandi filmben a tömbház-szomszédok hangos szeretkezése – amitől a férj pornók nézegetésébe menekül. A történet másik szálán, a férj szüleinek sorsát ábrázoló szálon, a család kertjében álló fa, a fa szomszéd kertjét betakaró árnyéka a szokatlan casus belli.

Számos szomszédviszonyt ábrázoló tragikomédia akad mind a magyar irodalomban (például Arany János költeménye) mind a filmtörténetben (Szomjas György életművének fontos darabjai), de egyik sem olyan brutális, egyik sem torkollik olyan tombolásba, olyan elementáris erejű leszámolásba, mint Hafsteinn Gunnar Sigurðsson filmje. Az A fa alatt abszurd részletei, epizódjai is emlékezetesek, de leginkább feledhetetlenné mégiscsak a véres és leginkább dán filmeket idéző, nyersen realista, borzalmasságában is szomorú végkifejlete teszi. Tehát ez a szatíraként induló, a mai izlandi irodalom egyik legfontosabb alakjának Jón Kalman Stéfanssonak sorsdrámáit is megidéző alkotás nem marad meg a szatíra nyomvonalán: a válás nem tűnik elkerülhetetlennek, a kibékülés már majdnem közel, amikor beüt a mennykő. A főszereplő – Steinþór Hróar Steinþórsson remek a szerepben – anyja a leginkább oka annak a totális káosznak, amelyből nincs és nem lehet kiút. És ez kissé sajnálatos, nem csak azért, mert A fa alatt szatírának jobb, mint Shakespeare-ba ojtott slashernek, hanem azért is, mert könnyebb lenne nekünk, nézőknek elviselni ezt a kemény filmet, sőt hétköznapjainkat is, ha azt látnánk, hogy van kiút. Lehetséges megváltás. De ez alatt a fa alatt nem lehet fellégezni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13731