KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

12 katona

Benke Attila

12 Strong – amerikai, 2018. Rendezte: Nicolai Fuglsig. Írta: Doug Stanton könyvéből Peter Craig és Ted Tally. Kép: Rasmus Videbaek. Zene: Lorne Balfe. Szereplők: Chris Hemsworth (Mitch), Michael Shannon (Spencer), Michael Pena (Sam), Navid Negahban (Dostum), Trevante Rhodes (Milo). Gyártó: Alcon Entertainment / Jerry Bruckenheimer Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 130 perc.

 

A történészek szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadás történelmi traumáját lassan a 9/11 amerikai nemzeti identitást megerősítő mítoszává formálták a közel-keleti katonai akciók mellett a filmalkotók is. Ennek eredményei az olyan háborús filmek mint Kathryn Bigelow az Ószáma bin Láden ellen indított hajtóvadászatot bemutató Zero Dark Thirtyje, Clint Eastwood Chris Kyle veteránt nemzeti hőssé emelő Amerikai mesterlövésze, és a háborús fotóriporter Nicolai Fuglsig első nagyjátékfilmje, a 12 katona.

Mint Bigelow és Eastwood, úgy a 12 katona alkotói is igaz történetet dolgoztak fel Doug Stanton Horse Soldiers című könyve alapján. A 12 katona a terrortámadás után indított afganisztáni háború, az Enduring Freedom hadművelet egyik amerikai zöldsapkás elit alakulatának, az ODA 595 lóháton lebonyolított villámgyors akciójáról mesél: a csapat mindössze három hét alatt elfoglalta a táliboktól Mazár-e Sarif városát. A történet potenciálisan érdekes, mert két főszereplője, a zöldsapkásokat vezető Mark Nutsch (a filmben Mitch) és a nekik segítő tálibellenes afgán hadúr, későbbi alelnök Abdul Rashid Dostum között a valóságban is tartós barátság szövődött. Azonban Nicolai Fuglsig filmje csak külsőségeiben realista, karakterei és perspektívája miatt inkább John Wayne Zöldsapkásokjához hasonló modern lovassági western, mely sztereotip módon nemes vagy primitív vademberként ábrázolja az „őslakosokat”, és elkeni azt a problémát, hogy Dostum a nyolcvanas években még az amerikaiak által támogatott mudzsahid lázadók ellen harcolt. Nicolai Fuglsig műve sajnos nem több átlagos háborús kalandfilmnél, amely ugyan az ODA 595 veteránjai előtt akar tisztelegni, ám történelmi tények mögé bújva egyoldalúan mutatja be az Egyesült Államok és a Közel-Kelet viszonyát, illetve a terrorizmus ellen folytatott túlkapásokkal teli küzdelmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13601