KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animációs stúdiók

Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.

A végtelenbe – és tovább!

Varga Zoltán

Vállalatvezetői kalauznak álcázott stúdiótörténet a Pixar műhelyéről.

 

Piros ellenfényben álló, szkafanderes sziluettfigura vezényel a Kreativitás Rt. könyvborítóján. Az animációs filmek kedvelői bizonyára rögtön felismerik: a Toy Story-filmek egyik emblematikus főhőse, Buzz Lightyear félprofilját látjuk. A Pixar Studio szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni a számítógépes animáció világméretű diadalútjának elindításában, a főáramlatbeli egészestés animáció – nem mellesleg dollármilliárdokat jövedelmező – átfazonírozásában, vagy a Disney-hagyományokat folytató hollywoodi mesélőkedv felfrissítésében. Míg a Pixarhoz feltehetőleg sokan elsősorban John Lasseter, Steve Jobs vagy esetleg George Lucas nevét asszociálják, a stúdió szárnyalásában meghatározó szerep jutott dr. Edwin Catmullnak is, akinek a tudomány – jelesül az informatika – felől vezetett az útja az animációsfilm-készítéshez. A Kreativitás Rt. olvasói a Pixar (s bő évtizede immár a Disney Animation) elnöke, Ed Catmull (és egy újságíró, Amy Wallace) kalauzolásában ismerkedhetnek meg az elmúlt 30 esztendő eseményeivel – s még régebbre kalandozva, a számítógépes (mozgó)képalkotás lefegyverző térhódításának előzményeivel is.

Catmull könyve mindazonáltal nem hagyományos értelemben vett filmtörténet, ami önmagában nem meglepő, hiszen egy stúdióelnök, nem pedig egy filmes szakíró számol be az előző évtizedek tapasztalatairól; ugyanakkor stúdiótörténetnek, intézménykrónikának sem nevezhető – sőt, bizonyos értelemben még csak nem is kimondottan „filmes könyv”. A Kreativitás Rt. módfelett szokatlannak tetsző könyvhibridet kínál (erre utal az alcím is: Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével), amennyiben a filmtechnikai és stúdiótörténeti fejtegetések alárendelődnek az üzlet- és vállalatvezetési tapasztalatok megfogalmazásának, a főnöki-vezetői szerepkör nyújtotta feladatok, sikerek és tévedések lajstromozásának – vagy inkább ötvöződnek velük. Az arány változó; nem mindig könnyű eldönteni, hogy filmes könyvnek álcázott üzletvezetési könyvvel van dolgunk, vagy fordítva. Catmull dédelgetett álma volt, hogy létrehozza az első, számítógéppel készült egészestés filmet, s miután ez valóra vált, az ezt lehetővé tevő kreatív vállalati kultúra fenntartását tűzte ki célul. Könyve azoknak az irányelveknek a dokumentációjaként is felfogható, amelyek az elmúlt évtizedek során felhalmozódtak ehhez a célkitűzéshez – ámde a legkevésbé sem száraz áttekintést olvashatunk, sokszor nagyon is messzire mutatóak a fejtegetések, egyes kérdéskörök például az észlelés filozófiájával kapcsolatos elméleteket is mozgósítják, s különösen szellemesek a filmkészítést metaforikusan megjelenítő „mentális modellek”.

Ha az animáció vagy a kortárs film iránt érdeklődő olvasókat első pillantásra talán eltántoríthatja ez a közelítésmód, aggodalomra semmi ok: bár egyes részekben egyértelműen a – máskülönben rendkívül rokonszenves – cégvezetői direktívák kirajzolódása kerül az előtérbe, a kötet mindvégig élvezetes lehet azok számára is, akik a mozgóképek rajongóiként veszik kézbe a könyvet. Az informatív részletekben gazdag, az olvasót magabiztosan vezető szöveg nem kifejezetten rövid – több mint 330 oldalas. Éppúgy megismerkedhetünk benne a Catmull pályakezdése tájékán kibontakozó képalkotói forradalommal, mint a már befutott stúdió munkafolyamatainak már-már rituális kellékeivel (ilyen például a fejlesztés alatt álló projektek megvitatása a főrendezőket tömörítő Agytröszt által); az első sikerek után megszilárduló vállalati identitás megtalálásának története hasonlóképpen elénk tárul, mint a Pixar és a Disney kettős vezetésének kihívása. Bár sok műhelytitokra is fény derül – kiváltképp érdekesek az egyes Pixar-alapművek, így a Némó nyomában vagy a Wall-E történetszövésének változásai, ezek miértje és mikéntje –, a kötet sorvezetőjét ezzel együtt is alapvetően a vállalatvezetési szempontok adják. A külső megjelenést és a szöveg tartalmi-nyelvi kidolgozását illetően egyaránt minőségi munkát üdvözölhetünk a Kreativitás Rt.-ben – méltó a Pixar-színvonalhoz.

 

HVG Könyvek, 2016.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 33-34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13218