KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Brazil

Czirják Pál

Brazil – angol, 1985. Rendezte: Terry Gilliam. Szereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin, Robert De Niro. Forgalmazó: Wiamfilm. 137 perc.

Van valami hátborzongatóan bizarr abban, amikor közel harminc év távlatából nézzük vissza Terry Gilliam Brazilját. A nyolcvanas évek derekán készült és szinte születése pillanatában kultikussá vált sci-fi ugyanis olyan utópikus társadalom képét vetíti elénk, amelynek azóta mind több eleme látszik megvalósulni. A munkájukat gépiesen végző, különféle képernyők, billentyűzetek és telefonok között tengődő kishivatalnokok világa, az egymástól tökéletesen elkülönülő kasztok megingathatatlan rendje, a mindenkire kiterjedő, totális megfigyelésen és ellenőrzésen alapuló, terrortámadásoktól rettegő rendőrállam víziója zavarba ejtően sok ismerős jegyet hordoz. Erre az alkotásra nagyon is tényszerűen illik rá a más esetekben elkoptatottnak tűnő megállapítás: aktuálisabb, mint valaha.

Gilliam filmjének zsenialitása azonban nem egyszerűen az orwelli ihletésű történetvilág egyre erősödő időszerűségében rejlik, hanem abban a határtalan ötletgazdagságban is, amellyel a rendező minden apró részletre odafigyelve kerek egésszé tudta formálni pesszimista jövőlátomását. A szorongatóan szűk terek labirintusa, a retro és futurisztikus karakterjegyeket ügyesen vegyítő látványvilág, a kissé monomániás, mindazonáltal igen intenzív zenehasználat, a mindenütt visszaköszönő jelmondatok és szlogenek áradata, az abszurd szituációkat halmozó dramaturgia egyaránt hozzájárul a kibontakozó univerzum páratlan szuggesztivitásához. Nem kétséges tehát, hogy a Brazil alapmű – akár a rendező, akár a műfaj rajongói számára.

A film szerencsére jelentőségéhez méltó formában került korongra. Kifogástalan kép- és hangminőségben tekinthető meg, az angol hangsáv mellett akár magyar szinkronnal is. Ez utóbbi ráadásul klasszikus, igényes munka – Forgács Gábor, Végh Péter vagy Xantus Barbara például igazán jó választásnak bizonyult.

Extrák: a legtartalmasabb talán az a félórás, egykorú dokumentumfilm a forgatásról, amelyben Gilliam mellett megszólalnak a fontosabb szerepeket alakító színészek vagy Tom Stoppard, aki a forgatókönyv egyik társírójaként működött közre. De találunk még a lemezen különálló interjúkat a jelmeztervezésről és a filmzenéről, továbbá alternatív befejezést, eredeti mozielőzetest, képgalériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11668