KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Géppisztolyos prédikátor

Sepsi László

Machine Gun Preacher – brit, 2011. Rendezte: Marc Forster.Írta: Jason Keller. Kép: Roberto Schaefer. Zene: Asche & Spencer. Szereplők. Gerald Butler (Childers), Michelle Mongahan (Lynn), Souleymane Sy Savane (Deng), Michael Shannon (Donnie). Gyártó: Relativity Media. Forgalmazó: Feliratos. 129 perc.

Marc Forster megmagyarázhatatlan vonzalma a gyerekmentő férfiemberekhez két művész-értelmiségi figura (az Én, Pán Péter és a Papírsárkányok írói) hőssé emelése után ezúttal egy harcos pótapában tetőzött. Az ex-motoros Sam Childers a kilencvenes évek elején tette le a tűt és vette fel a keresztet, majd néhány évnyi rehabilitáció után Isten katonájaként indult harcba Fekete-Afrika egyik „elfeledett háborújában”: a kezdetben ártalmatlan templomépítési projektnek köszönhetően Childers mindinkább bevonódott a helyi konfliktusokba, és a mai napig üldözi fakultatívan választott nemezisét, a Lord's Resistance Army néven futó gerillaszervezet despotáját, Joseph Kony-t.

Habár a két önjelölt és küldetését az Úrtól származtató fanatikus csatározása önmagában is bámulatos filmanyag lehetne, Forstert érezhetően nem érdekli más, minthogy kifaragja a „Machine Gun Preacher” esendő szentjének márványszobrát. Így a Géppisztolyos prédikátor sorra hagyja ki a felmerülő ziccereket, kezdve a címszereplő motivációjának és személyiségrajzának elnagyolásával, majd folytatva a felmerülő anomáliák – a hübrisz, a fanatizmus és a hit robbanékony kevercse egy AK-47-est lóbáló hillbillyben – szolid elmaszatolásával, miközben a bálványemelés hevében olyan mellékes apróságok sikkadnak el, mint a valódi Childers esete a fegyverkereskedelemmel. Forster prédikátora egydimenziós akcióhős, aki egy bő két órás Hallmark-tévéfilmben találta magát: a „true story” szorításában a cím által beígért akciópotenciál végképp elsorvadt, de csak néhány (ál)naiv közhely sarjadt a helyén. A Géppisztolyos prédikátor kikerüli a fejlett Nyugat afrikai szerepvállalásával kapcsolatos ellentmondásokat, hogy a játékidő végeztével csak annyi derüljön ki: a mozitermen kívüli világ még mindig teli van rossz helyekkel, és kész szerencse, hogy ilyen férfiak küzdenek a jobbításukért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10976