KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmek háza

Zalán Márk

Haarautuvan rakkauden talo – finn, 2009. Rendezte: Mika Kaurismäki. Írta: Mika Kaurismäki, Sami Keski-Vähälä. Kép: Rauno Ronkainen. Szereplők: Elina Knihtilä (Tuula), Hannu-Pekka Björkman (Juhani), Antti Reini (Wolffi), Anna Easteden (Nina). Gyártó: Marianna Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 109 perc.

A Kaurismäki testvérek és a finn filmgyártás változatlanul erősen összetartozó fogalmak. Szinte alig található olyan év nyelvrokonaink elmúlt negyedszázadának filmtermésében, amelyben valamelyik fivér ne mutatott volna fel egy-egy újabb alkotást. Ezúttal a kevesebb fesztiválsikert elérő, ám a gyártásban annál fontosabb szerepet betöltő, nem kevés filmet a háta mögött tudó Mika 2009-es művét láthatják a hazai nézők.

Hőseinek házassága évek óta megromlott, elhidegült kapcsolatukat mindössze heves veszekedéseik forrósítják. Míg a feleség egy fiatalabb pilótával bújik ágyba, hogy párját féltékennyé tegye és elűzze a közös házból, addig a férj (hasonló okok miatt) arra kéri lányokat futtató mostohafivérét, szerezzen neki barátnőt. Az új kapcsolatok új konfliktusokat szülnek, amelyekbe a rendőrség és az észt maffia egyaránt belekeveredik.

Noha Mika filmjének bizonyos momentumai fiatalabb testvére munkáira emlékeztetnek (egyszerű képi kompozíciók, abszurd szituációk), stílusa szöges ellentéte azoknak. Szűkszavúság, távolságtartás helyett sokat beszélő, az azonosulást megkönnyítő karaktereket visz vászonra, emellett jobban hajlik a vígjáték, a melodráma, sőt, még a krimi felé is. Történetvezetése és színészeinek alakításai ugyan közel sem hibátlanok, ám így is igényes, túlzásoktól mentes szórakoztató filmmel jelentkezik, melyben remekül vegyíti a komikumot a főszereplő házaspár tönkrement kapcsolatának drámájával, valamint adott egy újabb emlékezetes szerepet a finnek legismertebb (és öccse állandó) színésznőjének, Kati Outinennek. Lehetséges, hogy a közönség kegyeit kereső gesztusai az oka annak, hogy a rendező csak minimális figyelmet kap a nemzetközi kritikától, ám ez mit sem von le filmje érdemeiből, melynek köszönhetően, ha kis időre is, de kiléphet fivére árnyékából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10558