KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó dal

Szabó Noémi

The Last Song – amerikai, 2010. Rendezte: Julie Anne Robinson. Írta: Nicholas Sparks, Jeff Van Wie. Kép: John Lindley. Zene: Aaron Zigman. Szereplők: Miley Cyrus (Ronnie), Greg Kinnear (Steve), Bobby Coleman (Jonah), Liam Hemsworth (Will). Gyártó: Touchstone. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 107 perc.

 

Miley Cyrus tízéves kora óta dolgozik a hírnevén, és ennek újabb állomásaként, a Hannah Montana-franchise-tól és popénekesi karrierjétől függetlenül, Az utolsó dalban drámai színésznőként is kipróbálta magát. 2002-ben Mandy Moore, egy akkori tinédzser popikon hasonló terveket dédelgetve főszerepet vállalt a Séta a múltba című Nicholas Sparks regényéből adaptált melodrámában, ami elősegítette színészi karrierjét – Miley pontosan ugyanerre vágyott, így a Disney részéről magát Sparks-ot kérték fel egy regény és egy forgatókönyv párhuzamos megírására, kifejezetten tinisztárjuk részére.

A film a Sparks-univerzum emblematikus darabja, a konzervatív, keresztény vallásossággal átitatott értékrend és a szerelmi tematika mellett a szerző legfőbb motívumai sem hiányozhatnak belőle; ahogyan a korábbi filmadaptációkban (Üzenet a palackban, Séta a múltba, Szerelmünk lapjai, Éjszaka a parton, Kedves John) már megszoktuk, itt is nagyon fontos szerepet kapott a vízpart, a levelezés, és a kétkezi munka dicsőítése (bár ezúttal nem ácsolás, hanem üvegablak készítés kovácsolja össze a szereplőket). Ezek mellett egyetlen humoros betét erejéig (a mosómedve-horrorban) Miley Cyrus Disney-csatornás múltja is visszaköszön.

Ahogyan az Alkonyat esetében is várható volt, ismét csak szinte azonnal megindult a találgatás a két főszereplő, Cyrus és Liam Hemsworth kapcsolatát illetően. Be is bizonyosodott, hogy a gyöngyvásznon látott szerelem a valóságban is szárba szökkent a fiatalok között. Ráadásul az anyát alakító Kelly Preston azzal együtt vállalta a szerepet, hogy 17 éves fia a forgatás kezdete előtt fél évvel halt meg tragikus körülmények között, így produkció tálcán kínálja a média gépezetének mindazt, ami csak elvárható: egy bestseller, egy blockbuster, egy soundtrack, bulvárhírek sorozata és mellékesen 107 perc melodráma egyetlen csinos csomagban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10169