KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rob Roy

Hegyi Gyula

Egy műveltségi vetélkedőn feltehetően sokan kitalálnánk, hogy a Rob Roy című regény szerzője Walter Scott. Talán még azt is kiszorítanánk magunkból, hogy egy bátor szegénylegény, „afféle Robin Hood” igazságkeresésének történetét meséli el a romantikus regény eszközeivel. A gyerekkori emlékek és az iskolás fogalmak ködét eloszlatva most magát az eredeti történetet ismerhetjük meg egy érzékien látványos és mértéktartóan hollywoodi ízlést követő filmből. A kalandra akkor is érdemes vállalkoznunk, ha a régi történet felidézése (vagy valódi megismerése) óhatatlanul megfoszt minket némi romantikus illúziótól.

A Rob Roy alapkonfliktusa ugyanis – ha „kigöngyöljük” a tizennyolcadik századi skót díszletekből – igen kevéssé nevezhető romantikusnak. Rob Roy Mac Gregor, a klánfőnök egy tetemes haszonnal kecsegtető üzlet reményében komoly kölcsönt vesz fel egy arisztokratától. Ám a pénzt ellopják tőle, így maga és klánja eladósodik a hitelezőnek. A tisztes üzleti számítás és a szó szoros értelmében rabló tőke, a becsületes hitelfelvétel és az üzleti szférában is megjelenő kriminalitás ellentéte a történelmi kosztümök ellenére sem túlságosan ismeretlen előttünk. Amint az sem, hogy míg a hitelezőt az éppen kormányzó erőkhöz fűzik jó politikai kapcsolatok, addig az adóst az ellenzék táborába hajtja az átpolitizálódott élet szükségszerű logikája. Igaz, Rob Roy esetében még nem politikai pártok, hanem királyok és trónkövetelők jelképezik az egymással szembenálló érdekeket. Még a borzalmas bűntett, a szerető feleség és családanya meggyalázása sem vadromantikus szenvedélyből, hanem hideg számításból következik: így próbálják meg taktikai hibára kényszeríteni a féltékeny férjet. A történet a mai Szegeden, olajszőkítők, fegyvercsempészek, zugbankár cukrászok és jugó exlégiósok világában is játszódhatna.

Igaz, akkor nem láthatnánk benne Skócia szép hegyeit, titokzatosan megcsillanó tavait és a tizennyolcadik századi skót életforma gondosan restaurált díszleteit. A film nem viszi túlzásba a romantikát, hősei a kosztümök ellenére sem állnak távol tőlünk: épp csak annyi a távolságtartás, amennyi feltétlenül szükséges egy normális kosztümös filmhez. A Rob Roy című produkció ugyanolyan józan üzleti megfontolásból született, mint amilyen józan üzleti megfontolásból Rob Roy Mac Gregor annak idején kölcsönt vett fel egy kereskedelmi tranzakcióhoz. A producer könnyen kiszámítható hasznot, a mozilátogató pedig ugyancsak könnyen előrelátható, átlagosan kellemes kikapcsolódást remélhet a filmtől.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=916