KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Pedro Almodóvar a Beszélj hozzá! kritikai sikere után már készül is az újabb hódításra. A Tarantula egy francia bűnügyi regény adaptációja ugyan, de vérbeli Almodóvar-opusznak látszik: egy bosszúszomjas apa, miután megfosztotta férfiasságától, beleszeret lánya agresszorába. A főszerepekben Penélopé Cruz és Antonio Banderas. A rendező ezen kívül egy komédia és egy önéletrajzi ihletésű film forgatókönyvén is dolgozik. A La Mala Educación ihletője a fiatalkorban elszenvedett szigorú vallásos nevelés.

 

*

 

Martin Scorsese egy hírhedt pin up girl életét viszi filmvászonra. Betty Page az ötvenes évek egyik leghíresebb sztriptíztáncosnője volt, legendáját tovább növelte, amikor a filmsztár 1958-ban titokzatos körülmények között eltűnt, majd évek múltán, immár hithű keresztényként újra felbukkant. A kamaszszobák Bűnbánó Magdolnáját Liv Tyler kelti életre.

 

*

 

A Resident Evil balsikere után a zombik újult erővel támadnak fel a mozivásznakon: Danny Boyle és a Part szerzőjeként megismert Alex Garland közös filmje, a 28 nap múlva novemberben kerül bemutatásra. A digitális kamerával felvett kőkemény akcióhorror története két híres Romero-opusz, a Crazies (Őrjöngők) és a Dawn of the Dead (A Holtak hajnala) ötvözetéből született: miután egy elszabadult virus az egész Föld lakosságát megfertőzte, maroknyi túlélő próbál az élőhalottaktól hemzsegő Londonból kijutni, hogy csatlakozzon az Észak-Angliában állomásozó különleges katonai erőkhöz.

 

*

 

72 esztendős korában elhunyt John Frankenheimer, a bűnügyi drámák és akcióthrillerek egyik első hollywood-i kismestere, többek közt olyan kultuszdarabok rendezője, mint a Frank Sinatra legjobb alakítását jelentő Mandzsúriai jelölt, a paranoia-filmek úttörőjének számító Másodpercek vagy az Elmore Leonard regényéből forgatott Tíz másodperc az élet. Frankenheimer munkái elsősorban feszült atmoszférájukkal és erőteljes képi világukkal tűntek ki az élmezőnyből, valamint azzal a már-már dokumentarista precizitással, amellyel jobbára közepes történeteit felépítette (Az alcatrazi ember, Hét nap májusban). A rendező utolsó filmjét Hulla, hó, telizsák címen mutatták be Magyarországon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2663