KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Őrült gazdag ázsiaiak

Benke Attila

Crazy Rich Asians – amerikai, 2018. Rendező: Jon M. Chu. Szereplők: Constance Wu, Henry Golding, Michelle Yeoh. Forgalmazó: Warner Bros. 116 perc.

 

A filmekben viszonylag kevés figyelmet kap az Egyesült Államokban élő, jelentős számú ázsiai-amerikai. Jobbára olyan alkotásokat sorakoztathatunk fel mint Wayne Wangtól a Mennyei örömök klubja, Ang Leetől Az esküvői bankett vagy Justin Lintől a Better Luck Tomorrow. Ezért is ünnepelték kritikusok és nézők egyaránt Kevin Kwan 2013-as regénye, a magyarul is olvasható Kőgazdag ázsiaiak alapján készült Őrült gazdag ázsiaiak című romantikus komédiát.

Ázsiai származásuk miatt mind a regény írója, mind a film rendezője, Jon M. Chu (Szemfényvesztők 2., G. I. Joe: Megtorlás) személyesen is kötődnek a történethez. Sőt, Kevin Kwan könyve szerint Jon M. Chu távoli rokona az alapmű és a film főhősnőjének, a New Yorkban közgazdászprofesszorként dolgozó Rachel Chunak. Rachel szingapúri kötődésű párja, Nick egy barátja esküvője miatt szülőhazájába hívja a nőt, és a távol-keleti országban Rachel végre találkozhat a férfi édesanyjával, Eleanorral és nagymamájával, Su Yivel is. Ám a kemény és hagyománytisztelő üzletasszonyok nem fogadják jól az ázsiai-amerikai nőt, főleg, miután kiderül, hogy Rachel családja miért menekült Amerikába.

Az Őrült gazdag ázsiaiak nem árul zsákbamacskát, teljesíti, amit egy melodrámai elemekkel tűzdelt romantikus komédiától elvárnak a nézők. Sőt, Jon M. Chu műve kifejezetten a bollywoodi maszalák álomvilágát idézi, ahol nincs szegénység, nincsenek osztálykonfliktusok, de még valódi, személyes konfliktusok se nagyon. Az ázsiai-amerikaiak és a szingapúriak között tátongó kulturális szakadék viszont meglepően érdekessé teszi ezt a langymeleg romkomot. Ugyanakkor az Őrült gazdag ázsiaiak éppen azt hangsúlyozza, amit már a tradicionális zsidó és a modern amerikai kultúra feszültségét bemutató 1927-es A dzsesszénekes is: Amerika (az angolul beszélő Rachel és Nick) a jövő, és Ázsiának (a mandarin nyelven kommunikáló nagymama) is tanácsos elsajátítania a nyugati típusú fogyasztói kapitalizmust és értékrendet, ha nem akar a fejlődés (Nick és Rachel szenvedélyes kapcsolatának) útjába állni. Ezért érdekes módon a westernfilmek határhelyzeti hősét, a „jó rossz ember”-t idéző, mandarinul és angolul is beszélő Eleanor kezébe kerül a döntés, hogy a haladást vagy a hagyományt támogatja. Kár, hogy maguk a főszereplők cseppet sem érdekesek, így tulajdonképpen az antagonista Eleanor menti meg az Őrült gazdag ázsiaiakat a teljes középszertől.

Extra: Törölt jelenetek, werkfilm.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13987