KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hihetetlen család 2.

Varga Zoltán

Incredibles 2. – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Brad Bird. Kép: Erik Smitt és Mahyar Abousaeedi. Zene: Michael Giacchino. Gyártó: Pixar Animation Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 118 perc.

 

A szuperhősfilmek minden képzeletet felülmúló dömpingjének dicstelen időszakában szinte törvényszerű volt, hogy ismét a vászonra száguldjanak az animációs film legkedveltebb szuperemberei, a Hihetetlen család címszereplői. Brad Bird 2004-ben bemutatott remeke egyszerre ünnepelte a szuperhős figuratípusát és mutatott neki görbe tükröt; ám nem a műfaj élőszereplős változataiban oly gyakorivá vált önmarcangoló futamokkal és morális dilemmákkal írta felül a világmegmentő tevékenység láttatását – hanem a mindennapi lét, az inkognitóban megélt családi események és szituációk előtérbe állításával. Szívmelengető családábrázolása, pazar humora és letaglózó dinamikája méltán avatták azonnali klasszikussá a Pixar stúdió első (szuper)emberekre fókuszáló alkotását, s bár a figurák (és a befejezés) tálcán kínálták a folytatás lehetőségét, Brad Bird író-rendező közel másfél évtizedig érlelte a kalandok továbbszövését.

A Hihetetlen család 2 szó szerint ott veszi föl a fonalat, ahol az első rész abbamaradt; az akciók középpontjába ezúttal az anya/feleség/szuperhősnő Nyulányka kerül, átmenetileg magára hagyva Irdatlan urat a három gyermekkel, rádöbbentve a herkulesi figurát, hogy olykor a mateklecke megoldása nagyobb kihívást jelent, mint a szupergonoszok megfékezése. A már ismert szeretnivaló figuráknak éppúgy örülhetünk, mint az üldözés- és katasztrófajelenetek biztos kézzel levezényelt lehengerlő látványosságainak; az expozíció túlbeszélt jeleneteinek, a mellékkarakterek elnagyoltságának és a túlontúl kiszámítható fordulatoknak (mint amilyen az antagonista kiléte) már kevésbé. A bejáratott utakon haladó folytatás legelevenebb meglepetése a képességhalmozó kisbaba, aki a film legjobb, a főcselekményhez szervesen nem is tartozó jelenetében méltó ellenfélre talál – egy mosómedvében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13778