|
|
|
DVDMegcsalási engedélyBenke Attila
Permission – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Brian Crano.
Szereplők: Dan Stevens, Rebecca Hall, Gina Gershon. Forgalmazó: GHE. 96 perc.
A romantikus komédiákban, a melodrámákban és a tragikus
románcokban a főszereplők szerelmének beteljesülését gátolja valamilyen
leküzdhetetlennek tűnő akadály (a hódító harmadik vagy a kapcsolatot ellenző
kisközösség), mely a romkomokban kiderül, hogy nem is igazi akadály, a
melodrámákban csodaszerűen elhárul, a tragikus románcokban viszont
megkerülhetetlen. Az eleddig csupán egy nagyjátékfilmet (A Bag of Hammers) rendező Brian Crano az említett három műfaj
elemeiből próbálta összegyúrni trendi dramedyjét, a Megcsalási engedélyt, mely célkitűzése miatt érdekes alkotás.
A történet főszereplői az életet éppen elkezdő fiatal párok. Will
és Anna házasságuk előtt meglepő módon úgy döntenek, hogy kapcsolatuk
megerősítése végett engedélyezik egymás számára a félrelépést, azonban
időközben mindkét félnek megtetszik a maga új partnere. Eközben barátaik, a
meleg pár, Reece és Hale azért kerülnek konfliktusba, mert Hale mindenáron
adoptálni szeretne egy kisbabát, ám az életet habzsoló Reece ebbe nem egyezik
bele.
A Megcsalási engedély
alapvető problémája, hogy Brian Crano a másfél órás játékidőbe két filmre
elegendő anyagot sűrített bele. Ettől persze a fő szálak ugyanúgy a film
vezértémájára reflektálnak, de Will és Anna története mellett Reece és Hale
sztorija elcsökevényesedik. Homoszexuális párok gyermekvállalása még Nyugaton
sem feltétlenül társadalmilag elfogadott jelenség, így akár érdemes lett volna
csak ezzel a konfliktussal foglalkozni, melyet Crano sajnos leszűkít egy
visszatérő, didaktikus epizódra. Ebben Hale egy parkban egy kisgyermekére
vigyázó apával barátkozik össze, és kiderül, hogy mennyire jól érti a gyerekek
nyelvét. Will és Anna szála ennél komplexebb, viszont Brian Crano érezhetően kevéssé
járatos a komédia műfajában, ezért a langyos poénok csak kioltják a drámai
feszültséget. A Megcsalási engedély
pozitívuma, hogy aktuális kérdéseket vet fel korunk felnőni képtelen fiatal
felnőttjeinek felelősségvállalásával kapcsolatban. Emellett még arra is rávilágít,
hogy nem szabad folytatni olyan kapcsolatokat, melyekben csak az egyik fél
tartja be a játékszabályokat. És Brian Crano romantikus drámákhoz képest
szokatlanul életszagú, elgondolkodtató zárással jutalmazza meg türelmes
nézőjét, amiért végigkövette a takaréklángon pislákoló cselekményt.
Extrák: Semmi.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
