KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Közöttünk az űr

Pápai Zsolt

The Space Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Peter Chelsom. Szereplők: Gary Oldman, Asa Butterfield, Carla Gugino. Forgalmazó: ADS Service. 121 perc.

Az ötlet nem rossz: újragondolni a Mars-expedíciókat tárgyaló filmeket, és arról mesélni, hogy mi történik, ha egy ember onnan jön ide felfedezőútra, nem pedig fordítva. A Közöttünk az űr hőse a tizenhat éves Gardner Elliot (Asa Butterfield – ő volt a leleményes Hugo Scorsesenél), aki még a Földön fogant, de asztronauta édesanyja a vörös bolygón szülte meg őt. A születése egyúttal az édesanyja halálát jelentette, ezért a Mars-misszió tagjai nevelik fel, a kamaszfiú azonban unja magát a mesterséges térben, ezért a Földre szökik, hogy ott a még a Marson csetelve megismert barátnőjével ámokfusson, és megpróbálja felkutatni soha nem látott apját.

Az alapötlet nem csak azért remek, mert új látásmódot ígér, hanem azért is, mert sok irányba nyitható és számos műfaj felé elkormányozható. A Mentőakció inspirációját mutató sci-fiből könnyen tinithrillerré, abból pedig road movie-vá alakítható, miközben persze a Spielberg-féle A.I. nyomvonalán haladó coming-of-age-meseként is megállja a helyét. Ráadásául a rákos fiatalokat bemutató filmek (Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Fifti-fifti) vonulatát felidézve melodrámai ízek is hozzákeverhetők a sztorihoz, hiszen Gardner halálra van ítélve a Földön, a teste ugyanis nem bírja a helyi viszonyokat. Elvben tehát nagyon sok regiszteren szólalhatna meg a mozi, izgalmas hangulat- és műfajkavalkád is lehetne akár, azonban nem váltja be a reményeket. Ugyan nincs híján némi bájnak, de a fordulatai bicebócák, a dialógusai túlírtak, a tempója rossz, továbbá Peter Chelsom rendező (Az óriás, Szerelem a végzeten, Hector a boldogság nyomában) a műfaji lehetőségekkel sem tud élni, tétován bukdácsol a klisék között. Az igazat megvallva még akkor jobb a film, amikor közhelyes, amikor viszont eredetieskedőbb (mint például a hősünk és szerelme légi kalandját elmesélő jelenetben), akkor már-már kínos és ostobácska.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13466