KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A varrónő

Bocsor Péter

The Dressmaker – ausztrál, 2015. Rendezte: Jocelyn Moorhouse. Szereplők: Kate Winslet, Judy Davis, Hugo Weaving. Forgalmazó: ADS Service. 118 perc.

 

Rosalie Ham ausztrál írónő 2000-ben megjelent, bemutatkozó regényének bizonyára nem Jocelyn Moorhouse rendezése lesz az utolsó filmes adaptációja. Noha a rendezőnő a Bizonyíték és A szerelem színei elkészítésével már megmutatta, hogy képes az emberi lélek összetett működéséről könnyedén és hatásosan mesélni, a forgatókönyvet vele közösen jegyző férje, P.J. Hogan pedig a groteszk ábrázolás terén bizonyított a Muriel esküvője író–rendezőjeként, tehát mindketten avatott kézzel nyúltak a Ham regénye által életre keltett „déli gótika” irodalmi hagyományának fekete humorú, torz szereplőkkel benépesített és sötét indulatokkal teli világához, A varrónő problémája, hogy a közösen megrajzolt szabásmintából egy foltmozaik kerekedett ki.

A szülővárosából tízévesen elűzött, majd oda húsz évvel később visszatérő Myrtle története ugyanis patchwork-szerűen zsúfolt: első, hosszabbik fele nyers humorú komédia, míg a második romantikus, misztikus és tragikus fordulatok szövevénye. Mintha Hogan és Moorhouse felosztották volna a könyvet egymás közt, abban bízva, hogy a közösen megírt finálé, amelyben a beígért és közben megindokolt bosszú végül tabló-szerű képekben megvalósul, majd összefogja a film széttartó mintázatait.

Hiába a film számos érdeme – az érdesen visszafogott ausztrál humor, a kortárs ausztrál mozi csillagainak remek alakításai, kiegészülve Kate Winslet sokszínű, érett játékával, valamint a film érzékeny felvetései a kiszolgáltatottsággal való szembenézés nehézségeiről –, a szerkezeti egyenetlenségek rontják az összképet. Talán nem telik bele sok idő, amikor egy hollywoodi rendező a film végtelen mezők ölelte, belterjes kisvárosában saját gyermekkorának miliőjére ismer, és a cselekményvezetés bukkanóitól megszabadulva kasszasikert készít a történetből.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12693